Videón a bizonyíték: ugyan nem sikítanak, de adnak ki hangokat a bajba jutott növények

Hatalmas felfedezést tettek a Tel Aviv-i Egyetem kutatói: bebizonyították, hogy a növények hangokat adnak ki, ha stressz éri őket, például kiszáradás vagy vágás esetén.

A felfedezés hat éven át tartó megfigyelés alapján született, a tanulmányt március 30-án tette nyilvánossá az izraeli kutatócsoport a Cell Press című folyóiratban.

A kísérlet során a szakemberek főleg paradicsompalántával és dohánnyal foglalkoztak, de használtak búzát, szőlőt és kaktuszt is. Különböző módszerekkel kínozták a növényeket: szárították, vágták, majd egy időre abbahagyták az öntözést is. A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a kiszárítás során a növény elkezdett hangot  kibocsátani, ami körülbelül a második napon tetőzött.

Rögzítették egészséges és stresszes paradicsom, dohány és más növények hangját. A felvételek hangszigetelt akusztikus kamrában és üvegházi környezetben is készültek.

„A paradicsom által kibocsátott hangot rögzítjük, ezek ultrahangok, így mi, emberek nem halljuk őket. Hogy megmutassuk, milyenek ezek a hangok az emberi fülnek, összegyűjtöttük őket egy időkeretben, és megváltoztattuk a frekvenciát” – magyarázza a kísérlet részleteiről Yehuda Anikster, az egyetem Növénytudományi Karának társkutatója.

Az állatok hallhatják a növények hangját 

Az emberi fül számára hallhatatlan a növények segélykiáltása a magas frekvencia miatt, de a kutatók szerint vannak olyan állatok, melyek képesek érzékelni. Ilyenek például a lepkék, az egerek és a denevérek. Az izraeli egyetem evolúcióbiológusa szerint a legizgalmasabb kérdést még nem sikerült tisztázniuk, hogy miért adnak ki hangok a növények.

„Két lehetőség van: az izgalmas irány, hogy kommunikációra használják, valamint van az a lehetőség is, hogy a hangok fiziológiai folyamatok melléktermékei. A levegőben terjedő hangok információkat tartalmaznak, így azok az élőlények, akik számára ezek a hangok relevánsak lehetnek, úgy fejlődhetnek, ha reagálnak rájuk” – mondta Lilach Hadany, a kutatás vezetője. Mint mondta, ultrahangos rezgéseket már korábban is rögzítettek növényekből, de a levegőn keresztül továbbított hangokat nem. A kutató egy nőstény lepkét hozott fel példaként. 

Vegyünk egy lepkét, amelyik paradicsomra rakja a tojásait, némelyikük növény hangot ad ki, mások nem. Vajon melyiket részesítené előnyben: amelyik hangot bocsát ki, vagy amelyik nem? 

A kérdés még válaszra vár, így jelenleg is vizsgálják az izraeli kutatócsoport tagjai, hogy a növények a kiadott jelzésekkel a ragadozókat akarják-e elterelni, vagy a beporzókat magukhoz vonzani.

A tudósok azt remélik, hogy további kutatásokkal többet tudhatnak meg arról, hogy a növények hogyan lépnek kölcsönhatásba a környezetükkel.