Ömlenek a százmilliárdok a magántőkealapokba, de azt ügyesen titkolják, kik a tulajdonosok

Idén január végén 208 magántőkealapnak volt engedélye, miközben egy éve még 119 ilyen működött – írta a Népszava. A lap szerint 

ez az eszköz tökéletes megoldás a felhalmozott vagyonok elrejtésre, ugyanis a sajátos magyar szabályozás szerint mostanra már nem lehet tudni, kik a végső tulajdonosok.

Tavaly januárban még beazonosítható volt a magántőkealapok egy részének végső tulajdonosa, mert létezett egy nyilvános NAV-adatbázis. Ebből derült ki, hogy olyan NER-milliárdosok, mint Száraz István, Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt vagy Jászai Gellért a legfőbb befektetői egyes magántőkealapoknak. Azóta ezt az adatbázist lekapcsolták arra hivatkozva, hogy eleve nem is kellett volna publikálni. 

Ahogy nem lehet tudni, hogy mely milliárdosok a tulajdonosai az adott magántőkealapnak, az is rejtély, hogy az alapok vagyona milyen forrásból keletkezett. Ugyanis nem minden magántőkealap mögött áll magánvagyon, számos alapot állami bankok, intézmények tőkésítettek fel. Becslések szerint több ezer milliárd lapulhat a hazai magántőkealapokban.

Az uniós jog nagyon szigorúan szabályozza a tőkealapok (private equity fund) működését és alapvetés, hogy a fő tulajdonosok kilétét nyilvánosságra kell hozni, de a szabályozás csupán a 100 millió euró (38 milliárd forint) feletti vagyonnal rendelkező alapokra vonatkozik. Az ennél kisebb vagyonú alapok működése megmaradhat nemzeti szabályozásban. Nem véletlen tehát, hogy a Magyarországon létrejött alapok jelentős többsége nem éri el a 100 millió eurós értékhatárt – vagyis működésükre a magyar törvény vonatkozik, amely megengedi, hogy a tulajdonosok elbújhassanak a nyilvánosság elől. 

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI