Egy számjegyű inflációt vár Magyarország esetében az egyik legnagyobb hitelminősítő

Megerősítette eddigi besorolását a magyar államadóssági kockázatnak idei második ütemezett felülvizsgálata során a Standard & Poor’s. A hitelminősítőnél így továbbra is BBB-, befektetési besorolásban van Magyarország stabil kilátásokkal.

A magyar osztályzatot a másik két globális hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody's Investors Service is a befektetési kategóriában, az S&P osztályzatánál eggyel jobb fokozaton tartja nyilván.

Az S&P a megerősítésről hozott pénteki döntésének indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy a kis, nyitott magyar gazdaság helyzete az elszenvedett külső sokkok sorozata után immár szilárdul.

A hitelminősítő megítélése szerint – jóllehet a tavalyi választások óta szigorodott a monetáris és a költségvetési politika, és ez várhatóan terheli az idei év hátralévő részében a fogyasztást – a magyar gazdaság növekedési kilátásai a 2023 utáni időszakban egészségesek.

Az S&P elemzői közölték: várakozásuk szerint a magyar kormány elkötelezett marad az államháztartási konszolidáció mellett, amely a következő két-három évben csökkenti a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-rátát.

Az előrejelzést alátámasztó tényezők között említi az S&P Global Ratings azt az alapeseti várakozását is, amely szerint az Európai Unió nem csökkenti jelentősebb mértékben, legfeljebb késlelteti a 2021-2027-es pénzügyi EU-keretből (MFF), illetve az ellenállóképesség javítására és a kilábalás elősegítésére szolgáló európai uniós pénzügyi eszközből (RRF) Magyarország számára hozzáférhető folyósításokat.

Az infláció lefelé tartó pályára került, és a hitelminősítő várakozása szerint az idei év végére az egyszámjegyű tartományba lassul, tekintettel az inflációs kosár élelmiszer- és az energia-összetevőjében belépő igen erőteljes bázishatásokra 

– áll az elemzésben.

Az S&P Global Ratings várakozása szerint a 2023 utáni középtávú időszakban a magyar gazdaság reálnövekedése erőteljes lesz, a 2026-ig terjedő előrejelzési távlatban évente átlagosan eléri a 3 százalékot, és ennek elsődleges hajtóerejét a belső fogyasztás újbóli élénkülése, a közvetlen külföldi tőkebeáramlás további élénkülése és az uniós folyósítások adják.

Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI