Milliókat alkudhat, aki most vesz lakást, de olyan árzuhanásra kár várni, mint amilyen a 2008-as gazdasági világválság idején volt

Két százalék. A KSH előzetes adatai alapján átlagban ennyivel csökkent országosan az ingatlanok ára 2022 utolsó negyedévében, az előző negyedévhez képest. A lakásárak éves összehasonlításban még így is 16,5 százalékkal magasabbak – de az árcsökkenés beindult. A mértéke egyelőre nem forgatja fel a piacot, de 

a Covid utáni hónapokat leszámítva utoljára 2012 végén volt ennél nagyobb árcsökkenés.

Ezzel párhuzamosan visszaesett a forgalom is: idén januárban és februárban nagyjából feleannyi lakás cserélt gazdát, mint a korábbi évek azonos időszakában, írta a Portfolio az egyik nagy ingatlanközvetítő cég adatai alapján.

Budapesten stagnál az eladó használt lakások átlagos négyzetméterára, több kerületben azonban már csökkenni kezdtek az árak. A főváros egyik legfelkapottabb részén, a 13. kerületben például 1,7 százalékkal mérséklődtek az átlagos négyzetméterárak – igaz, még így is meghaladják az egymillió forintot. Az ingatlan.com adatai alapján a 15., a 20., a 21. és 22. kerületben is 2-3 százalékos csökkenés ment végbe két hónap alatt, és bár a megyeszékhelyek éves összevetésben drágulnak, a januári árakhoz képest Szombathelyen, Debrecenben, Pécsen és Kecskeméten is esnek az átlagos négyzetméterárak.

Milliókat spórolhatnak a vevők

„Akár milliós nagyságrendű is lehet” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, amikor arról kérdeztük: a KSH adataiból kiindulva mekkora lehet az árcsökkenés. „Ha veszünk egy 50 millió forint értékű ingatlant, akkor az másfél millió forinttal lett olcsóbb. Ez még nem az az árszint, ami tömegeket mozgat meg a piacon, de már kétségtelenül a változás szele” – tette hozzá. Konkrét példaként a fővárosi panelek árát említette, ahol a tipikus kínálati ár nagyjából kétmillió forinttal lett alacsonyabb, kivéve persze a felkapott városrészeket, és a felkapott ingatlantípusokat, például a luxuslakásokat, ahogyan az a Fókusz riportjából is kiderült. Ötmillió forintnál is drágább  már az elit luxuslakások négyzetmétere, mégis viszik, mint a cukrot. 

Hirtelen fontos lett a rezsi

Az árváltozás rengeteg tényezőtől függ, és vannak ingatlanok, amelyek tartják az árukat és változatlan irántuk a kereslet. Balogh László szerint 

az árcsökkenés leginkább azokat a lakásokat és házakat érinti, amiknek magas a rezsije és a felújításukra nagyon sokat kell költeni. 

„A fenntarthatóság és az energiahatékonyság fontos tényezővé lépett elő a vevők számára, mert nemcsak azt mérlegelik, hogy egy ingatlan mennyibe kerül és mennyi hitelt kell felvenni rá, hanem azt is, hogy a fenntartására mennyit kell költeni. A havi fenntartási költségekben egyre nagyobbak a különbségek” – magyarázta. „A kedvezőtlen energetikai tulajdonságokkal bíró ingatlanok iránt nagyobb arányban csökkent a kereslet, és ezek az árukból is többet veszítettek” – mondta a szakember. „A jobb állapotú, energetikailag korszerűbb, alacsonyabb rezsijű ingatlanok most jobban mennek.”

Az elemző szerint a hasonló lakások vagy házak esetében a vevők akár milliókat is le tudnak alkudni az eladási árból. 

Már nem ritka az sem, hogy a vevők akár 10-15 százalékos alkut is el tudnak érni az olyan ingatlanoknál, amikre alacsony a kereslet, mert például nagyon nagy alapterületűek, vagy nincsenek szigetelve és az energiafogyasztásuk kiemelkedően magas

– mondta.

Száguldó infláció, meglóduló kamatok

De mi az oka az árcsökkenésnek, és meddig tarthat? És főleg: érdemes kivárni a lakásvásárlással? „Az árak esése leginkább annak köszönhető, hogy sokkal kevesebb a vevő, az egy évvel ezelőttihez képest sokkal kevesebben akarnak vagy tudnak ingatlant vásárolni. Szerte az országban 50 százalékkal csökkent a kereslet, és nagyjából hasonló mértékben esett vissza az adásvételek száma is” – magyarázta Balogh László. „Ha kevesebb a vevő, akkor az eladók nem tudják olyan árakon eladni a lakásukat vagy a házukat, mint amiket az előző években megszokhattunk.”

A fő ok: a magyar gazdaság gyengélkedése. 

Elképesztő méreteket öltött az infláció, és ennek következtében a kamatszintek is elkezdtek emelkedni

–  mondta az elemző. „Amíg 2021 nyarán 2-3 százalékos kamattal lehetett hitelt felvenni, addig a lakásvásárlók most azt tapasztalják, hogy az átlagos kamatlábak 9-10 százalék körül járnak, és a legjobb banki ajánlatok is 8,5-9 százaléknál kezdődnek. Vagyis megháromszorozódott a kamatszint, és ez már olyan magas, hogy sokan nem szeretnének ilyen feltételekkel eladósodni” – magyarázta.

Balogh László szerint nem érdemes abban bízni, hogy a lakásárak akkorát zuhannak majd, mint a 2008-as válság után. „Ez nem valószínű forgatókönyv” – mondta. Szerinte a vevők annak ellenére is jó pozícióban vannak, hogy a hitelhez jutás nagyon megdrágult. „Mivel most sokkal kevesebb az érdeklődő, aki most vásárol, az nyilván könnyebb helyzetben van. Nem egy túlfűtött piacon kell mozogni, hanem bátran tud alkudni, tehát akár több millió forintot is le lehet alkudni a kínálati árakból.”

Az elemző arra számít, hogy még jó ideig hasonló lehet a helyzet az ingatlanpiacon. 

Egészen addig nem várható változás, amíg a kamatok nem csökkenek olyan szintre, hogy az emberek nyugodt szívvel vehessenek fel hitelt.

Ez azonban még távol van, tette hozzá. „A Bankszövetség egyik kutatása alapján nagyjából 6 százalék az a lélektani kamatszint, ami felett az emberek nem szívesen adósodnak el. Ettől még elég messze vagyunk, és a magas infláció sem egyik napról a másikra fog eltűnni az életünkből. Szóval szerintem jópár hónap, vagy akár fél év eltelhet addig, amíg újra élénkülhet majd a lakáspiac, és újra megjelenhetnek a vevők” – magyarázta.

Nyitókép (illusztráció): MTVA / Bizományosi: Róka László