A Fővárosi Állatkert szülinapján gurmé aranyhasú mangábé majmokkal és egy tapló tapírral is találkoztunk

A világ egyik legrégebbi állatkertje 1866-ban nyitotta meg kapuit, akkor még Pesti Állatkert néven. Így nézett ki akkor az első majomház:

Ez volt a szarvasok istállója:

Ez pedig az orvmadarak (azaz ragadozó madarak) röpdéje:

Ma 750 különböző faj 10 ezer egyedével foglalkozunk, akkor olyan 600 állategyed volt nagyjából 100-120 fajból.

– mondja Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője. Víziló, orrszarú, zsiráf annak idején hiányoztak. Az első zsiráf a nyitás után két évvel, 1868-ban érkezett, Erzsébet királyné közbenjárására Ferenc József ajándékozta nekik.

Az állatkertet súlyos bombatámadások érték a második világháború alatt. 2500 példányból alig egy tucatnyi maradt életben. A háború után újjáépítették és ismét benépesítették: az értékes szállítmány Prágából, vagonokban és vontatókocsikon érkezett és megérkezésük után az állatokat keresztülvezették a főváros utcáin.

Hanga Zoltán több mint 30 éve dolgozik itt, arról mesél, mi minden változott az elmúlt évtizedek alatt.

Nagyon sok állatot, veszélyeztetett fajokat kezdtünk el sikerrel szaporítani, ami 30 évvel ezelőtt még elérhetetlen dolognak tűnt, ma meg a mindennapi életünk része. Például a mhorr gazella, ami Észak-Nyugat-Afrikában honos, ma már ott tulajdonképpen kipusztult állat, és most májusban is született egy kicsi náluk. Ez már nem is első eset, tehát rendszeresen szaporodnak nálunk.

Sokszor okoztak már vicces pillanatokat a fővárosi állatkert lakói. Egy 1926-ban készült felvételen az egyik maki mindenáron meg akarta kaparintani az operatőr kameráját. De, Sanyi, a pingvin is magas intelligenciájáról tett tanúbizonyságot tavaly márciusban, amikor sikerült meglógnia a zárt kapuk mögül. Az akkor 4 hónapos fiókának éjszakai városnézéshez támadt kedve, de a hamar elcsípték a rendőrök, az eset után pedig új térfigyelő kamerákat szereltek fel a kifutójához. nem tudjuk hogy van ez a pingvineknél, de 10 éve egy trolibuszmegállóban, a hetvenes években pedig az akkori Felvonulási téren értek tetten egy szökevényt. De mások is próbálkoztak a nagy szökéssel, meséli Hanga Zoltán:

Ilyen hosszú idő alatt néhány olyan esetünk is volt, hogy egy-egy állat kereket oldott. Az esetek többségében nyakon csípjük a szökevényt az állatkert területén belül. Volt olyan, hogy tarajos sülöket kergettünk itt éjszakákon át, míg végül sikerült megfogni úgy, hogy ráborítottunk egy ruhás kosarat.

A sok éhes szájat bizony etetni is kell, ami nem kis költség egy ekkora állománynál. A bevásárlólistán naponta nagyjából 350 tétel szerepel, a takarmányozásra átlagosan napi 1 millió forintot költenek, leginkább azért, mert nagyon különleges állatok élnek itt, a táplálkozásuk szempontjából is.

A kritikusan veszélyeztetett aranyhasú mangábé majmok – vadon már csak néhány száz társuk él, a világon pedig mindössze 3 állatkertben lehet velük találkozni – például  a következőkért rajonganak: csicsóka, vöröshagyma, gomba, római saláta, kínai kel, cikória, brokkoli, édeskömény.