„A jövőképük szűnt meg” – rég volt ilyen nehéz érettségizőnek lenni

Látszólag minden érettségi reggele ugyanolyan, ünneplő ruhás fiatalok gyülekeznek az iskola előtt, ki magabiztosan, ki kissé magába fordulva indul neki a megmérettetésnek. Csakhogy az idén érettségizők egészen máshogy tudtak felkészülni, mint a régi békeidőben.

Balatoni József, vagy ahogy mindenki ismeri, Jocó bácsi arról híres, hogy nagyon figyel a diákjai lelkére. A sok közös beszélgetésből jött rá arra is, hogy nagyon leterhelt ez az évfolyam, mert kaotikus éveken vannak túl, és emiatt különösen félti őket. 

Ez az évfolyam az az évfolyam, amelyik majdnem egy teljes tanévet töltött összesítve online oktatásban, és az utolsó évük is úgy telt, hogy 2 hét karantén, aztán jöttek egy kicsit, aztán megint karantén, aztán megint nem karantén

– mondta Jocó bácsi a Fókusznak. „Ha lehet ilyet mondani, ők vannak a legrosszabb helyzetben, mert a képzésük fele a covid jegyében telt.”

Érzelmileg az is megviseli őket, hogy a covid mellett már egy háború is képbe került, ami Balatoni József szerint „sokkal nagyobb árnyékot vet a diákok érzelmi állapotára, mint maga a covidhelyzet.

Szoronganak attól, hogy melyik lesz az a nap, amikor itt is elkezdenek lőni, de ezt a felnőtteken is érezzük. (…) A jövőképük szűnt meg. 

– folytatja a tanár, aki szerint eddig egy viszonylag stabil világban, stabil környezetben éltek a diákok, és nagyjából tudták, hogy érettségi után az egyetem következik, utána munka, külföldi tanulás. 

De most két év alatt kaptunk két olyan dolgot a nyakunkba, ami ezt az egészet kis híján ellehetetlenítette. Olyan dolgok történtek az elmúlt 2 évben, amik előtte 50 évig nem. Vagy nem ennyire koncentráltan és ijesztően.

Nehezebb felkészülés, de a vizsga ugyanolyan

Idén kell először teljesen ugyanúgy vizsgázniuk az érettségizőknek, mintha nem is rendítette volna meg az életüket a járvány: 2022-ben már ugyanúgy megtartják az írásbeli és szóbeli vizsgákat is, engedmény nincs. Nehezített körülmény viszont bőven – mondja egy most érettségiző diák.

Sok tantárgyból néha magunkra voltunk hagyva.

Úgy érzem, hogy magyar nyelv és irodalomból és matematikából is szükség lett volna még legalább pár hét oktatásra, hogy könnyebben menjen. Az online oktatás alatt egyáltalán nem tanultunk nyelvtant, és a mi dolgunk volt, hogy szabadidőnkben megpróbáljunk felkészülni az érettségire. Egy év alatt nagyon nehéz úgy bepótolni, hogy közben folyamatosan irodalomtételeket kell kidolgozni” – fogalmaz Nógrádi Áron.

A felkészülés nehézségei mellett még mindig ott lebeg a diákok feje fölött a lehetőség, hogy elkapják a koronavírust. Repárszky Ildikó történelemtanár azt meséli, több olyan diákja volt, aki közvetlenül az írásbeli érettségi előtt lett covidos, és attól rettegtek, meggyógyulnak-e a vizsgára. Az aggodalomra minden okuk megvan, mert ha nem gyógyulnak meg, nincs pótnap, félévet kell halasztaniuk.

A történelemtanár elmondása szerint  a diákok és a tanárok betegsége miatt még ebben a tanévben is vegyes volt a rendszer. „Mi még a ballagás előtti napon is úgy tartottuk meg a törióránkat, hogy a diákok egy része otthon volt betegen, vagy valami más gondja volt. 

Úgy gondolom, hogy feltétlenül szükség volt plusz segítésre, órákra, felkészítésre, több ismétlésre azoknak az osztályoknak, akik az elmúlt éveket úgy töltötték, ahogy.

– mondja Repárszky Ildikó. Emellett pluszpénzre is szükség van ahhoz, hogy jól sikerüljön az érettségi – nem minden iskolában van ugyanis idő a pótlásra. Ilyenkor a sokszor méregdrága magánórák segítettek, hogy egyáltalán meglegyen az alaptudás. Egy-egy ilyen korrepetálás ára 3-5 ezer forintba is kerülhet óránként.

Nógrádi Áronnak matematikából volt szüksége különórákra, mert mint mondja, a geometriát szinte lehetetlen online oktatásban megtanítani érthetően. „Az iskolában nem tudnak segíteni általában, ilyenkor magántanár kell, amit magunknak kell finanszírozni. Voltak olyan tantárgyak, amelyekből egyáltalán nem tartottak órát, vagy csak Google Classroomba töltötték fel a feladatot, hogy azt oldjuk meg, de nem kaptunk rendes oktatást. Rengeteg érettségi tantárgy is csak csökkentett óraszámban volt jelen.” 

Nem feltétlenül igazságos, hogy nekünk kiesett jóformán egy teljes tanév az online oktatás miatt. Ez egy elég szerencsétlen helyzet volt, de ezt különböző módszerekkel lehetett volna orvosolni, például ha az elején az állam létrehoz egy olyan oktatási platformot, amin könnyebb lehet dolgozni.

– mondja Áron. 

Hogyan segíthetnek a tanárok?

Ilyen helyzetben szükség van a tanárok jóindulatára, hogy átsegítse a diákokat a vizsgán, főleg a szóbelin. Ezzel ugyanis általában javítanak az írásbeli eredményen a diákok, még ha több száz tételt kell is megtanulni.

Az Adom Diákmozgalmat többször keresték meg azzal az igénnyel, hogy maradjanak el a szóbelik az elmúlt évek mintájára – mondja Schermann Fruzsina szóvivő, hozzátéve, hogy ez a saját érdekük ellen szólna, mivel a szóbeli többeknek segített, hogy elérjék a felvételihez szükséges minimumpontot. A tanárok jó szándéka, megértése tehát különösen fontos, most nekik kell kicsit egyszerre támogató szülőnek és számonkérő vizsgáztatónak lenni. 

Erre odafigyelnek a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnáziumban is – mondja Nagy Csaba intézményvezető. „Amit lehetett, és amire lehetőségünk volt, mindent megpróbáltunk átadni, ők pedig megpróbálták magukba szívni, de hát nyilván vannak olyan hiányosságok, amik erre a tanévre maradtak. Valakinél több, valakinél kevesebb, de azt mondhatom, hogy összességében motivált tanulóink vannak, és felkészülten érkeztek az érettségire.”

Jocó bácsi abban bízik, hogy a tanárok mindent megtettek, hogy felkészítsék az érettségire a gyerekeket.  „Azért van még bő egy hónap arra, hogyha esetleg van valakinek hátránya, be tudja hozni. Lehet gyakorolni, a tételeket át lehet beszélni még egyszer.”