Csak „formális választási struktúra” létezik Magyarországon – súlyos aggodalmaknak adott hangot az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa évértékelő beszédében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy számos európai országban egyre fokozódó demokratikus és társadalmi problémák jelentkeznek a 2024-es „mega-választási évben”, írja az Euronews.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfelsőbb emberi jogi tisztviselője külön kitért a magyarországi választásokra, arra figyelmeztetve, hogy az országban az autokrácia és a tekintélyelvűség jelei mutatkoznak. Magyarországon június 9-én önkormányzati és európai parlamenti választásokat tartanak.

Volker Türk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt mondott beszédében Magyarországot említette példaként, mint olyan államot, amelynek vezetői elfordultak a liberális demokráciától egy keményebb, szigorúbb politikai modell kedvéért.

„Az autokrácia és a katonai puccsok a demokrácia tagadását jelentik. Minden választás, még egy tökéletlen is, a demokrácia iránti egyetemes törekvésnek számít” – mondta Turk, aki szerint 

bár a „formális választási struktúra” még mindig létezik Magyarországon, az állampolgári szabadságjogok csökkentek, mivel a hatalom a kormány kezében összpontosult, az igazságszolgáltatás romokban, a sajtószabadságot korlátozzák.

Türk a világ más autoriter országaival állította párhuzamba Magyarországot az emberi jogok, a civil társadalom és a részvételi demokrácia elleni különféle beavatkozások és támadások miatt. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es hatalomra kerülése óta egyre inkább markában tartja az országot. Az ellenzék leépítésével párhuzamosan elfelé kormányozza Magyarországot két fő szövetségesétől, az Európai Uniótól és a NATO-tól, és egyre szorosabbra fonja kapcsolatait más tekintélyelvű rendszerekkel, így Oroszországgal és Kínával.

Beszédében Türk Lengyelországot hozta fel pozitív példaként, ahol a tavalyi parlamenti választásokon sikerült leváltani a régóta regnáló populista jobboldali kormányt. „A hivatalba lépő koalíciós kormány bejelentette, hogy vissza kívánja állítani az állampolgári szabadságjogokat és az intézmények függetlenségét, amelyek korábban meggyengültek” – mondta, külön megemlítve a reproduktív jogok helyzetének javulását, az abortuszra vonatkozó szinte teljes tilalom feloldását.

Türk méltatta azt is, hogy az új lengyel kormány új alapokra helyezte az EU-s kapcsolatokat, „újrakalibrálta elődje gyakran ellenséges, demokratikus és emberi jogi kérdésekben nézeteltérésekkel teli viszonyát az EU-val”, „a médiaszabadság és a bírói függetlenség megerősítésére törekszik”, amelyeket az előző kormány szándékosan aláásott, hogy jobban ellenőrzése alatt tarthassa a civil társadalmat.

Nyitókép: Murtadha Al Sudani/Anadolu Agency via Getty Images