Hungarikum lett a székelykapu és a lángos, a kormány azt is elárulta, hogyan kell tökéletesre sütni

„A Hungarikum Bizottság döntése nyomán mától a lángos és a székelykapu is a hungarikumok gyűjteményét gazdagítja” – számolt be Kovács Zoltán a Facebookon. A kormány honlapján pedig pontos definíciót/receptet is olvashatunk arról, hogy pontosan mi számít székelykapunak, és mi számít lángosnak:

• „A székelykapu egy olyan jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált”.
• „A lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával.  A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. Hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják, mára az édes és sós feltétek legkülönbözőbb fajtáiból választhatunk”.

Ezeken kívül bekerült a Magyar Értéktárba a bokortanya, valamint a zselici hársméz. A Hungarikum Bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tartanak számon.

Nyitókép: MTI / Kovács Anikó