Székely vándorból buddhista szent

Kőrösi Csoma Sándor eredetileg az őshazát - szavai szerint a magyarok maradékát - kereste. De vajon mit találhatott a buddhizmusban? A válaszokat keresve a nyomába eredtem, Indiába, a tibetiekhez és buddhista, valamint hindu zarándokhelyekre.

Kőrösit követve, ázsiai kalandozásomon arra jutottam, hogy Csoma Sándor belső békére, nyugalomra találhatott. A róla szóló leírások, és az őt ábrázoló szobrok szinte mind kizárólag állhatatos, fáradhatatlan, és szinte mártír tudósként jelenítik meg Csoma Sándort, akiről ezen kívül nem sokat tudni. Vajon mit fedezhetett fel a rejtélyes, titokzatos tudós az ősi tibeti buddhista szövegekben?

Csoma Sándor hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia keleti könyvtárában őrzik. Az archívumot a Világemlékezet részévé nyilvánította az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete. Körösi tiszteletére egy sztupát, azaz buddhista kegy-, illetve zarándokhelyet alapítottak Magyarországon, Tar település közelében. Ezt a tibetiek Buddhaként tisztelt vezetője, a XIV. dalai láma szentelte fel, aki elismerő szavakkal méltatja Csoma Sándort.

Bár Körösi soha nem tagadta meg református hitét, és nem tért át a buddhizmusra, a japánok szerint Körösi Csoma Sándor bódhiszattva volt - vagyis olyan mint a dalai láma, aki már elérte a megvilágosodást, és csak azért van még itt a Földön, hogy segítsen mások megvilágosodásában. Ami a buddhisták szerint a Nirvánába vezet, vagyis kiút a Szamszarából, a szenvedésteli újjászületések állandó körforgásából.