Reagált a Ferencváros és a klub két fő támogatója is a Gazprom-szerződés hírére

„A korábbi hírek arról szóltak, hogy 2-3 milliárd forinttal támogathatja az orosz Gazprom a Ferencváros labdarúgó-csapatát, szerintem viszont valószínűbb, hogy ez az összeg eléri majd a 4-5 milliárd forintot is” – mondta az rtl.hu-nak Szabados Gábor sportközgazdász.  

A szakértőt azután kerestük meg, hogy a Blikk megírta: az orosz gázóriási lehet a legsikeresebb magyar focicsapat főtámogatója. A szerződésről szóló találgatásokat a Ferencváros hivatalosan nem kommentálta, Kubatov Gábor, az egyesület elnöke pedig csak annyit mondott erről az M4-nek adott interjúban, hogy nem beszél tárgyalásokról, csak aláírt szerződésekről. 

Az esetleges megállapodás híre azért keltett felzúdulást, mert az orosz Gazprom – Rácz András korábbi bejegyzése szerint – 

a céghez köthető alakulatokkal, valamint a bevételeivel is támogatja Oroszország ukrajnai háborúját.    

Megkerestük a Ferencvárosi Torna Clubot (FTC), hogy megtudjuk: valóban a gázóriással készül-e szerződni a klub, valamint hogy a megfogalmazott aggályokkal kapcsolatban mi az álláspontja a 125 éves egyesületnek. Az FTC kérdéseinkre csak annyit közölt: 

Pletykákkal nem foglalkozunk.

Arra a felvetésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy alaptalan a Gazprom-szerződésről szóló hír, nem érkezett válasz.

Az ellenfél szurkolóit zavarja

„Az ukrajnai háború kitörése után a német Bundesligában szereplő Schalke azonnal szerződést bontott a Gazprommal, nem sokkal később pedig az UEFA is” – mondta Szabados Gábor, aki szerint Nyugat-Európában különbséget tesznek az emberi jogokat gyakran semmibe vevő szaúdi, katari és emírségekbeli tulajdonosok támogatása, valamint az orosz szponzorpénzek között.

Nyugaton az arab országokból érkező tulajdonosok pénze kellemetlen, de elfogadható, viszont az orosz cégek támogatása vállalhatatlan az ukrajnai háború kitörése óta

– fogalmazott a közgazdász. Szerinte a Schalke és az UEFA döntésében is szerepet játszhatott, hogy a szurkolók is elutasították volna a Gazprom jelenlétét.

Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy az etikailag megkérdőjelezhető forrású pénz elsősorban az ellenfél szurkolóit zavarja: a Manchester City, a Paris Saint-Germain, vagy a Newcastle drukkerei viszonylag könnyen lenyelték a békát, amikor arab országból érkező tulajdonosa lett a csapatnak. „Sőt, a Newcastle szimpatizánsai burnuszban jelentek meg, amikor kiderült, szaúdi pénzből működik majd a klub” – mondta.

Hasonló a hozzáállása sok ferencvárosi drukkernek is – legalábbis a Telex videójában nyilatkozók közül a legtöbben nem láttak semmi kivetnivalót abban, ha az FTC Gazprom-mezben szerepelne. A szurkolók inkább bizakodtak, hogy a plusz pénz miatt jobban fejlődik a csapat.

A klubnak ugyanakkor van több nyugati támogatója is, megkérdeztük két legnagyobbat, a Telekomot és a Groupamát is: mi a véleményük arról, hogy – ha létrejön a megállapodás – közös szponzorfalon szerepelhetnek majd a Gazprommal.

A nyugati szponzorok elfogadhatják a Gazpromot

A Telekom nem válaszolt a felvetésre, és egy 2022-es közleményen kívül annyit írt: „A Telekom 2014 óta szponzorálja a legpatinásabb hazai csapat, az FTC labdarúgó utánpótlás-nevelését, 2015 év vége óta a felnőtt férfi futballcsapat főtámogatója, 2018 óta pedig a női labdarúgó, a vízilabda, a jégkorong szakosztályok, valamint a férfi torna szakosztály névadó támogatójaként is hozzájárul a klub sikereihez”. A német multicég a támogatás mértékével kapcsolatban hozzátette: „A szponzoráció összege üzleti titkot képez, azt a Magyar Telekom nem hozza nyilvánosságra”.

A Groupama pedig azt közölte: „Biztosítótársaságunk tavaly hosszabbította meg a Groupama Aréna szponzori szerződését, mely szerint 2029-ig a stadion névadója. 

A Fradi támogatói körének változásáról nincsenek információink, ezért a feltett kérdésekkel kapcsolatosan nem tudunk nyilatkozni.

Szabados Gábor szerint elvben elképzelhető, hogy valamelyik nyugati szponzor kihátrál a Ferencváros mögül a Gazprom-megállapodás miatt, de erre a gyakorlatban nagyon kevés az esély. „Az is lehet, hogy jelzik a nemtetszésüket a klub vezetésének, de valójában minden támogató eleve tisztában volt azzal, hogy a Ferencváros elnöke a kormánypárt egyik legbefolyásosabb tagja. A cégek valószínűleg ismerik annyira a hazai közeget, hogy elfogadják az orosz cég jelenlétét, és nem bontanak szerződést” – mondta.

A közgazdász szerint a magyar csapatoknak nagyon nehéz „valódi” szponzort találniuk, mert a hazai kluboknak nem olyan jelentős az elérése, hogy ez megérje a támogatónak. Ez alól ugyanakkor kivételt jelenthet a Ferencváros, amelynek szép számmal akadnak tisztán piaci alapú szponzorai is, és ezek jelentős összegeket fizetnek a klubnak. „Éppen ezért az FTC esetében az sem lenne lehetetlen, hogy találjanak a Gazpromhoz hasonló volumenű, de mégis szalonképes támogatót. A verseny viszont óriási: a fizetőképes cégek ugyanis válogathatnak a hasonló nagyságú csapatok között, azaz a Ferencvárosnak meg kellene küzdenie például a görög és a török klubokkal is a szponzorpénzekért. Még tovább szűkíti a lehetőségeket, hogy csak olyan vállalat érkezhet piaci alapon, amely Magyarországon is rendelkezik érdekeltségekkel, másként nem érné meg a cégnek”.

Szabados Gábor szerint a hazai támogatások egy része a gazdasági-politikai kapcsolatokon keresztül érkezik a klubokhoz, a kisebb egyesületeknek pedig szinte lehetetlen másként tőkeerős szponzort találni. „A Ferencváros mellett szól viszont, hogy átlagosan 10 ezren kilátogatnak a hazai meccsekre, márpedig ez a szám többszöröse a többi klub nézőszámának. 

A csapat ráadásul óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, nemzetközi szinten is sokat javult a megítélése, és a márkanév is jobban eladható

– fogalmazott.

A Ferencváros 15-20 milliárd forintosra becsült költségvetéséhez – valamint a Gazprom árbevételéhez képest – nem tűnik jelentősnek a sajtóban megjelent 2-3 milliárd forintos szponzorpénz. Szabados Gábor éppen ezért valószínűbbnek tartja, hogy inkább 4-5 milliárd forint körül alakul majd a végleges összeg, bár várhatóan soha nem derül majd ki a támogatás pontos mértéke. A 4-5 milliárd forint már jelentős segítséget jelenthet a klubnak a fejlődésben, persze az FTC költségvetése még mindig elmaradna a nagy- vagy akár a középcsapatok büdzséjétől. (Jelentős forrást jelent az is, hogy mint megírtuk, az állami MVM néhány év alatt 13 milliárd forintot is fizethet az FTC-nek.)

A költségek jelentős része – nagyjából 70 százaléka – egyébként fizetésekre megy el, azaz a pénzből jobb játékosokat lehetne vásárolni. Ez az arány nem kirívó: minden országban nagyjából ekkora a személyi jellegű kifizetések aránya, a gondok általában akkor kezdődnek, ha ez 80-90 százalék fölé emelkedik.

Szabados Gábor szerint a Gazprom szempontjából azért lehet előnyös az üzlet, mert Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, így ha egy magyar csapat futna ki a pályára Gazprom-mezben, akkor az orosz cég nagyon erős üzenetet küldhetne a Nyugatnak. Úgy vélte, presztízsben érheti kár a Ferencvárost, de ezt a klub vezetői feltehetően beárazták. Előfordulhat például, hogy a nemzetközi kapcsolatok (más klubokkal, szövetségekkel vagy a játékospiacon) hűvösebbé válnak. „De itt is igaz, hogy ami a felszínen gondot okoz, az a zárt tárgyalószobákban már nem: ha például a Ferencváros letesz az asztalra egy bizonyos összeget egy játékosért, akkor el fogják fogadni” – mondta.

A közgazdász szerint az UEFA elvben hozhatna olyan szabályt, amely megtiltja, hogy orosz cég szerepeljen a csapatok mezén, de erre szintén nincs esély. Az Európai Unión kívüli a szerb Crvena zvezda is Gazprom-mezben szerepel a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában, pedig már 2022 óta tart a háború.

Nyitókép: Kovács Tamás/MTI