Műsorújság
RTL Most

Szegődjön Lisbeth Salander nyomába!

Stockholmban naponta tömegek járják végig a Millenium túrát, vagyis azokat a helyszíneket, ahol Stieg Larsson regényhősei a történet során felbukkannak.
Minden szombat délután turisták gyűlnek össze a Fiskargatan 9-es szám előtt, Södermalm szigetén, Stockholmban. Az idegenvezető hol svédül, hol angolul, időnként franciául beszél. A tömeg kíváncsian néz fel és vizsgálgatja a legfelső emeleti lakást, ahol Lisbeth Salander él, még akkor is, ha pontosan tudják, hogy soha, egyetlen pillantását sem kaphatják el. Ugyanis a beilleszkedni képtelen, omniszexuális lány, aki “behekkeli” magát a kínosan pedáns, önhitt Svédország szívének legsötétebb zugába, csak a krimi lapjain él.

Amikor az újságíró, Stieg Larsson, megteremtette Lisbeth-et, a Millenium trilógia hősnőjét, tudta, hogy valamire ráhibázott. Rögtön azután, hogy leszállította az első kéziratot, “Az ember, aki utálta a nőket” címmel 2004 elején, azonnal egy 3 könyvre szóló szerződést ajánlott neki a svéd Norstedts kiadó, és akkora előleget kapott, amekkoráról még nem is hallottak első könyves szerzők.

Eszeveszett licitálás kezdődött a külföldi terjesztés és kiadás jogáért a 2004-es Frankfurti Könyvvásáron. Mindez azt sejtette, hogy Larssonnak soha többet nem lesznek anyagi gondjai, de ezt már nem érhette meg. 2004 novemberében, 50 évesen szívinfarktust kapott és maghalt, még azelőtt, hogy legalább az első könyvét láthatta volna nyomtatásban.

Azóta, Albániától Vietnámig, olvasók millióit ragadta magával Salander neurotikus zsenialitása, a rajongás pedig oda vezetett, hogy el is akarnak menni a kitalált karakter igazi lakcímére, ahol a fiatal lány a regényben él és dolgozik. “15 idegenvezetőnk van most, és egyre többet kell alkalmaznunk” – mondja Philippa Norman, a Stockholmi Városi Múzeum program- és eseménykoordinátora, ők azok, akik már 2008 óta visznek turistákat a Millenium túrára. Philippa Norman azután állt elő az ötlettel, hogy egyszer meglátta, hogy emberek tömkelege álldogál az utcán, bámulva tulajdonképpen a semmit. “Minden újabb program, amit kitalálok, sikeres és népszerű lesz, van rá érdeklődés” – mondja. A Stockholmi Látogatók Bizottsága számít is arra, hogy a Millenium-hatás jócskán hozzájárul az ország idegenforgalmához.

A 9 milliós Svédországban a Millenium könyvekből 3 millió példányt adtak el, ez azt jelenti, hogy nehéz lenne olyan svédet találni, aki ne olvasta volna legalább az egyiket. 2009. júniusig 40 ország kiadói vásárolták meg a jogokat, és a Norstedts szerint körülbelül 15 millió példányt adtak el világszerte. Az Egyesült Államokban, a trilógia második részét (A lány, aki a tűzzel játszik) még csak ezek után, 2009 júliusában adták ki. Az első részből, amelyet a Knopf adott ki 2008 szeptemberében a kevésbé izgalmas „A tetovált lány” címmel, 225 ezer keménykötésű könyvet adtak el és a Vintage puhakötésű kiadó is csatlakozott 2009 nyarán. Az eladás egyébként többnyire a második rész után szokott jelentősen megugrani.

Az eladás 2009 őszén újabb lökést kapott, amikor Oroszország és Kína is beszállt az üzletbe. A Millenium őrülethez csak hozzájárultak a filmadaptációk, az első Millenium-mozi, amely 2009 elején debütált, jegyeladási rekordokat döntött Európában. Amikor májusban bemutatták Spanyolországban, azon nyomban lesöpörte az első helyről az Angyalok és démonokat, Tom Hanks-szel. „Svéd filmmel ilyen még soha nem történt” – mondta a film producere, Soren Staermose.

Forrás: Newsweek

Legnézettebb videók