Műsorújság
RTL Most

A professzor rejtélyes halála

Elbert János irodalomtörténész, belefulladt a Balatonba, a siófoki móló melletti 60 cm-es vízbe, márciusban, hidegben. Baleset. Ezt mondták be a rádióban, és elég hihetetlenül hangzott, még az öreg balatoni rókáknak is.

Azt mondják hideg március volt 1983-ban. A Balaton kihalt, sehol egy vidám vitorlás, a vízre meredő pecás, andalgó szerelmespár. Holtszezon. Március 10-én már a nőnapi pezsgőspoharakat is elmosogatták a siófoki rendőrőrsön, amikor csengett a telefon.

Egy 50-es férfi holttestét emelik ki a móló melletti 60 centis vízből. Ismerős az arca, a rendőröknek mégis csak néhány perc múlva esik le, hogy kit is találtak.

Kovács István, nyomozó. A siófoki rendőrkapitányság egykori vezetője. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól ment nyugdíjba: “Furcsa volt, hogy kiemelt ügyként kezelték rögtön. Hogy miért kellett ezt kiemelt ügyként kezelni? És azért adták, és kaptam meg én az ügyet.”

Dr Elbert Jánost a nyomozó is ismerte a TV-ből. Többnyire az orosz drámairodalom legavatottabb szakértőjeként szerepeltették a professzort, aki anyanyelvi szinten beszélte a nyelvet, és nem utolsósorban közérthetően beszélt a legelvontabb művekről is.

Odze György, író, újságíró. Regényt írt Elbert professzor haláláról. Jelenleg a Külügyminisztériumban dolgozik: „Igazi televíziós sztár volt, csúnya ember volt a maga módján. Csúnya fogai voltak, de abban a pillanatban, hogy elkezdett beszélni az embert megérintette valami, valami, amit ma úgy hívnánk, hogy sugárzás. Annyira abszurd volt, hogy márciusban Siófokon, elmegy, sétálgat a mólon, elszédül, leesik a szemüvege, beleesik a vízbe, és ott megfullad, ez olyan volt, mint az egyik legolcsóbb, legrosszabb amerikai kémtörténet paródia.”

Elbert János halála valóban filmbe illően rejtélyes volt. Először öngyilkosságra gyanakodtak, de végül a halál okaként a ’rosszullét következtében fellépő véletlen baleset’ kitétel került a jegyzőkönyvekbe. Elbert János, és sorstársai emlékének ajánlották filmjüket készítőik, akik – ismerve a professzort – nem tudták elhinni, hogy véletlen baleset történt.

Kabay Barna filmrendező. A Halál sekély vízben című film készítője. Elbert János egykori munkatársa.

“Egy kémikus a főszereplő, de ugyanúgy egyszer csak elmegy. Lemegy cigarettát vásárolni, és stb. Nem látja a fia, és a felesége, eltűnik, és ugyanúgy egyszer csak megtalálják a balatonföldvári kikötőben holtan.

24 évvel ezelőtt Elbert János unokatestvére utazott le Siófokra, a rendőrség kérésére.

Ungvári Tamás, író. Elbert János unokatestvére. Irodalomtörténetet tanít a Kaliforniai Egyetemen. Los Angelesben él.„Én voltam az, aki azonosítottam a holttestet, én azt feltételeztem magamban a siófoki hullaházban, hogy ezt az embert megkínozták. Én egy 250 éves kínaival találtam szembe magam, amikor ránéztem. Nem lehetséges, hogy természetes halállal hunyt el.”

Pedig a rendkívüli halál ügyében nem kizárólag a siófoki rendőrök nyomoztak. Szinte azonnal bekérette az aktát az Országos Rendőrfőkapitányság, és átvették a nyomozást. Először is megpróbálták lekövetni a professzor útját, aki halálának napján, délelőtt 10 órakor még budapesti dolgozószobában üldögélt. Aztán jött egy telefon, és egy kis csomaggal a hóna alatt Siófokra utazott. Az állomáson taxiba szállt, amelyből fél 1-kor már egy siófoki parkolóban szállt ki. Kovács Lajos egykori rendőrszázados. Ma ezredesként az ORFK bűnügyi főosztályának tanácsadója.„Innen az Elbert bement a Bányászüdülőbe, ahol találkozott egy presszós hölggyel, akitől kávét akart rendelni, a hölgy megismerte. A presszós hölgy azt mondta neki, hogy nincs víz a gépben, ezért nem tud neki kávét adni, nagyon sajnálja, de menjen át a szomszédos Napfény szállóba, és kérjen ott kávét. Elbert megköszönte, és sietve elment a Napfény szálló felé.”

De ide már nem tért be, legalábbis a rendőrség szerint a Napfény szállóban senki sem látta.Szerintük egyenesen a mólóra ment, ahol feltehetően várta valaki. Odze György akkor cikket akart írni a halálesetről, ezért ő is leutazott Siófokra, hátha a helyszínen többet megtud, mint ami az újságokban olvasható hivatalos rendőrségi közleményből kiderül.

Odze György: „Lementem Siófokra, beszéltem a rendőrökkel, akik semmit nem tudtak, nem is akartak tudni, nem akartak mondani semmit, szóval egyre inkább összeállt bennem az az elképzelés, hogy ez így nem történhetett meg!”

A jegyzőkönyvben ez áll. „Elbert János a mólón rosszul lett, és arcigegzsábája miatt a Balaton vízével akarta hűsíteni az arcát.”

Kovács Lajos, rendőr: “Ez feltételezés. Valószínűleg rosszul lehetett, lelépett a kövekre, amik a víz miatt moszatos, csúszós, síkos állapotban voltak, talán megszédülhetett, megcsúszhatott, belecsúszhatott a vízbe, és az 1-2 fokos hideg vízben megállhatott a szíve. Vízbe fulladt. Egyszerűen vízbefulladás volt, mint ahogyan más emberek, akik a Balatonba vesztik el az életüket, az Elbert János is hasonlóképpen.”

Nemcsak a professzor ismerősei kételkedtek, hanem néhány családtag is.

Elbert Judit műfordító. Elbert János unokatestvére. A MTV egykori szerkesztője. „Ha ő úgy érzi, hogy most akkor hidegvízzel kéne hűtenie az arcát, és így megpróbálni védekezni a fájdalom ellen, akkor ott az üdülőbe, már elnézést kérek, de folyik a csapból a víz!”

A professzor felesége, és fia teljesen kétségbeestek. Az asszonynak fogalma sem volt róla, hogy férje Siófokra utazik, arról meg pláne nem, hogy miért. A játékfilmhez hasonlóan a férj elmegy, és nem tér haza.

Miklós György történész, főiskolai tanár. Szakterülete a titkosszolgálatok. Az Elbert ügyet 10 éve kutatja: “Az akkori Csepel üdülőből, a mostani Azúr üdülőből egy hölgy másfél órán keresztül az üdülő nyilvános telefonjáról beszélt vele a Színháztudományi Intézetben telefonon, és azt szerette volna, hogy ő akkor menjen le, hogy már 8-án menjen le Siófokra. Van nála egy 15X20cm-es fehér papírba díszesen becsomagolt kis csomag. Na most az feltehetőleg egy nőnapi ajándék, amit feltehetően annak a hölgynek visz, akivel szándékozik találkozni.”

De ahogyan a hölgy, úgy a kis csomag létezését sem sikerült egyértelműen bizonyítani. Pedig a siófokiak is igyekeztek, miután a nyomozásról a politika legmagasabb szintjein is érdeklődtek. Az igazságügyi minisztertől, a kultúrát felügyelő Aczél Györgyig, mindenkit tájékoztatni kellett.

Aztán Kovács nyomozó több évvel a nyomozás lezárása után megtalálta a koronatanút. 

 „A vizsgálat lezárása után, sikerült egy tanút találni, aki elmondása szerint látta, hogy az Elbert János a vízbe esik, és belefullad. És ez egy hölgy volt. Vele találkozott Elbert.”

Kovács Úr nem is mond többet, se nevet, se címet. Mindenki szabadon találgathat. Odze György szerint ezt a titokzatos hölgyet használta fel a KGB, hogy odacsalja a professzort.

 „Én azt gondolom, hogy őneki volt egy szeretője, benne bízott, és azt ez a telefon volt az, amiből ő megérezte, hogy valaki azt is tudja, hogy neki van szeretője, és ezáltal már egy kicsit kiszolgáltatottá is válik. Akkoriban ezek nem voltak jó dolgok.”

De vajon mit tudhatott Elbert János, ami miatt veszélybe került az élete?

Kabay Barna rendező: “Ha valaki túl sokat tud, vagy annak idején valamiben benne volt, és ki akar szállni belőle, és ilyen szempontból veszélyessé vált valakiknek, hogy akkor lépett fel ilyen keményen az orosz titkosszolgálat.”

A rendező szerint az ügy kulcsa Andropov egykori orosz nagykövet, akinek a pletykák szerint Elbert János is tolmácsolt. És nem is akármikor.

Odze György:     „Elbert 56-ban tolmácsolt egy tárgyaláson. A Budapesten dolgozó amerikai nagykövet és Andropov között. Andropov, aki ugye a SZU nagykövet volt, Elbert kiválóan beszélt oroszul is és angolul is, és ez hozta őt ebbe a helyzetbe.”

Andropov később a KGB élére került, majd 83-ban ő lett a Szovjet Kommunista Párt első titkára. Ebben az évben halt meg Elbert János. És ez az év még másról is nevezetes. A két nagyhatalom közti hidegháború kellős közepén vagyunk, amikor is mindkét nagyhatalom bármire képes, hogy kifürkéssze a másik űrvédelmi tervét.- magyarázza a történész. Elbert pedig igen jó kapcsolatot ápolt a szovjet ellenzéki írókkal.

Miklós György:“Használták Elbert Jánost, hogy a szamizdat kiadványaikat, és az ő levelezésüket kapcsolatrendszerüket jutassa ki Nyugat-Európába.”

E szerint az elmélet szerint az oroszok rájönnek, hogy Elbert amellett, hogy itthon a szovjet kultúrát népszerűsíti, fontos információkat ad át nyugati hírszerzőknek. Elképzelhető, hogy maga sem tudja, hogy milyen fontosakat.

A boncolási jegyzőkönyv szerint Elbert János testén nyoma sincs semmilyen külsérelmi nyomnak, szervezetében nem találtak semmiféle mérget, vagy tudatmódosító szert. De az is igaz, hogy a most látható jegyzőkönyv 2005-ig titkos aktának minősítve feküdt a Belügyminisztérium irattárában.

A politikai gyilkossággal kapcsolatos szóbeszéd csak tovább burjánzott, amikor Elbert Jánosné néhány héttel férje halála után bejelentette a fia eltűnését. A 17 éves fiúért nem véletlenül aggódott a család.

Kovács Lajos rendőr: “Arra akarta rávenni az édesanyját, hogy ketten legyenek öngyilkosok. Javasolta, hogy üljenek bele egy autóba, szíjazzák be magukat a biztonsági övvel, és a Szent István parknál hajtsanak a Dunába, hogy ne tudjanak kiszállni, amikor elsüllyed a kocsi.”

Elbert Jánost szinte rajongva szerette a fia. Egyszerűen nem akarta felfogni, hogy mi történt. Azt mondják, hogy édesanyja sem volt mindig beszámítható állapotban férje halála után.Ifjabb Elbert János holtestét 3 hét keresés után húzták ki Tökölnél a Dunából. Édesapja halála után másfél hónappal.

Ezzel tovább bővült a találgatások sora, miközben a rendőrség szerint a fiú egyértelműen öngyilkos lett. Bánatában a Dunába ugrott. Nagynénje szerint valóban így lehetett.A nagybácsi viszont ma sem hisz az öngyilkosságban. Szerinte a gyereket is figyelték, és veszélyessé vált a kutakodása. Ungvári Tamás ezért írt könyvet unokatestvére haláláról, amelyet csak a rendszerváltás után adtak ki. Hogy tisztázza Elbert Jánost. Kézzelfogható bizonyítéka ugyanis senkinek nincs arra, hogy bármelyik titkosszolgálatnak dolgozott volna. Kizárásos alapon pedig legfeljebb annyi állítható – mondja, hogy akkor viszont nemet mondott. Nemet mondott valami olyasmire, amire nem szabadott volna. Persze bizonyíték erre sincs. 

Marad tehát a bizonytalanság, és a kételyek. Mondhatjuk, hogy remek táptalaj az összeesküvés elméletek rajongóinak. Két haláleset, egymás után, egy családban. Lehet, hogy véletlen. De három?

Miklós György: „Azon a bizonyos 1984. novemberi hajnalon Suzi a feleség, az özvegy egy sámlit tologat oda a rácshoz, a korláthoz, és állítólag felállt a sámlira, és onnan vetette le magát.”

Az asszony bő 1 évig élt egyedül. A rendőrök búcsúlevelet is találtak, de tartalmáról nem tudunk. Ennyit tudtak 84-ben, és ennyit tudunk ma is az asszony haláláról. És még az is lehet, hogy nincs is mi után kutakodni.

Osváth László újságíró. Elbert János egykori gazdasági helyettese a Színháztudományi Intézetben.:„Ha egy titkosszolgálat jól működik, akkor vannak dolgok, hogyha ők úgy akarják, hogy az ne derüljön ki, akkor az sosem derül ki, csak a véletlenek szerencsés összejátszása révén.”

Odze György regénye idén jelent meg. Mostanáig óva intette környezete a kiadástól. Jobb az Elbert - üggyel nem foglalkozni. - mondták. Odze György letette a pontot, Elbert Judit nem is kutakodik, Osváth László valami szerencsés véletlenben bízik, György Miklós továbbra is nyomoz, Kovács Lajos a tényekben hisz, Kovács István a titokzatos asszony felbukkanására vár, Kabay Barna pedig egy KGB-s informátorra.Ungvári Tamás szerint egyetlen dolog tisztázhatná unokatestvére halálát. Ha Magyarországon is megnyílnának a nemzetbiztonsági irattárak. Addig pedig marad az, ami eddig: találgatunk.

Legnézettebb videók