Műsorújság
RTL Most

Az űrből vizsgálják a Föld vizeit

Talajnedvesség- és tengersótartalom vizsgáló műholdat bocsátott fel az Európai Űrkutatási Hivatal.
A 315 millió eurós berendezés lesz az első, amely a világűrből szolgáltat adatokat a talaj nedvességéről és az óceánok sótartalmáról. Ezek nagyon fontos hiányzó számok a Föd vízkörforgásában. A mesterséges hold szolgáltatta adatok alapján a meteorológusok csaknem valós időben készíthetnek sokkal pontosabb prognózisokat, például előre jelezhetnek rendkívüli időjárási jelenségeket is.

„A klímaváltozás tény, de ma még bizonytalan, hogy milyen hatást gyakorol a csapadékra, a párolgásra, a felszíni vízfolyásokra és az árvizekre. Márpedig a rendelkezésre álló vízmennyiség fontosabb szerepet játszik, mint a hőmérséklet” - magyarázta Yann Kerr, az SMOS műholddal dolgozó kutatócsoport egyik tagja.

Az európai műhold két fontos dolgot fog megfigyelni. Egyrészt háromnaponként 1-2 méter mélységig méri a szárazföldek talajvíztartalmát, valamint rögzíti a növényzet növekedését és fotoszintézisét.

Ez kulcsfontosságú a Föld széndioxid-körforgásánk kiszámításához is. A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozást az a széndioxid-mennyiség okozza, amely felborította a természetes egyensúlyt, a kibocsátás és a növények, illetve a tenger általi elnyelés körforgását.

A szonda másik feladata az, hogy mérje a tengerek sótartalmát. Ez is szorosan kapcsolódik a klímához, mert segít majd jobban megérteni a tengeri áramlatok és az éghajlat összefüggéseit. Számos tudós feltételezi, hogy a felmelegedés meg fogja változtatni azokat a nagy tengeráramlatokat, amelyek ma az egyenlítő vidékéről a pólusok felé viszik a meleget.

A tengerek sótartalmát olyan tények befolyásolják, mint a szárazföldi édesvíz párolgása, a csapadék, a sarkvidékéken a jég keletkezése és olvadása.

Az SMOS mesterséges hold működését 3 évre tervezték, és még 2 évvel meg lehet hosszabbítani.

Forrás: AFP/Független Hírügynökség

Legnézettebb videók