Műsorújság
RTL Most

Ügynök akták: nyitják, nem nyitják

Meglepő fordulat. Az ügynökakták megnyitását javasolják a szocialisták.

A többi parlamenti párt támogatja a szocialisták szándékát, de mindegyikük mást gondol arról, pontosan mit is kellene nyilvánosságra hozni.

Az MSZP az összes olyan, 1944 és 1990 között keletkezett titkosszolgálati iratot megismerhetővé tenné, amelyet jelenleg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezel. Ez azt jelenti, hogy bárki elolvashatná, és akár nyilvánosságra is hozhatná a jelentések tartalmát.

„Akkor lehet biztonsággal tervezni a jövőt, ha megtörtént, és lezárul a szembenézés a múlttal. A Magyar Szocialista Párt új vezetése elszánta magát, és kezdeményező szerepet vállal” – mondta Hiller István, az MSZP elnöke.

A Fidesz a szándékkal alapvetően egyetért.

„Hogyha ez a szándéka őszinte a szocialista pártnak, mármint az a szándéka, hogy a közéletet meg kívánja tisztítani azoktól, akik együttműködtek ezzel a politikai rendőrséggel, akkor mi ebben maximálisan partnerek leszünk” – mondta Demeter Ervin, fideszes képviselő.

Ugyanakkor az ellenzéki párt szerint tisztázni kellene azoknak az iratoknak a sorsát is, amelyeket a rendszerváltáskor megsemmisítettek vagy ismeretlen helyre hurcoltak. Üdvözölte a szocialisták új hozzáállását az SZDSZ is.

„Egy halk bocsánatkérést is mellékeltünk volna az MSZP részéről eme javaslat mellé, hiszen 15 éve akadályozza meg az MSZP, nemcsak egyedül, ehhez mindig voltak partnerei, azt, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerüljenek, hogy szembenézhessünk a múltunkkal” – mondta Horn Gábor, SZDSZ-es képviselő.

A szabad demokraták szerint azonban az is fontos, hogy eközben tartsák tiszteletben a megfigyeltek személyiségi és adatvédelmi jogait. Hasonló az MDF álláspontja is.

„Ma nincs ellenünkre, hogy nyilvánosságra hozzák az ügynökök és a hivatásos állományúak nevét, az áldozatok nevének teljes védelme mellett” – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke.

A Demokrata Fórum szerint emellett szankciókra is szükség van, például, hogy bizonyos közéleti funkciókat ne vállalhassanak a listán szereplők.

Az adatvédelmi biztos szerint a szocialisták javaslata alkotmánysértő. Sérti ugyanis azt az alkotmányos alapjogot, miszerint mindenki maga rendelkezhet a saját magára vonatkozó személyes jellegű információkról. A Történeti Hivatal elnök-helyettese azt állítja: csak egy félreértés lehet a szocialista javaslat.

A Történeti Hivatalba naponta 80-an jönnek azért, hogy megtudják: róluk ki, és milyen jelentéseket írt, vagy azért, hogy történelmi eseményeket kutassanak, esetleg azért, hogy közéleti szereplőkről információhoz jussanak. Ma azonban személyes adatok: egy megfigyelt szexuális szokásai vagy betegségei nem hozhatók nyilvánosságra. Az adatvédelmi biztos szerint ezért alkotmányellenes a szocialisták javaslata.

'A teljes hármas főcsoportfőnökség jelentéseinek nyilvánosságra hozatala és az információs önrendelkezési jog korlátozásának alkotmányos megalapozottsága kétséges' – mondta Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos.

Lehet ugyanis olyan, aki már egyáltalán nem akar tudni arról, hogy megfigyelték-e, és ha igen, ki írt róla jelentéseket.

Legutóbb két éve Medgyessy Péter miniszterelnök vetette fel az iratok nyilvánosságra hozatalát. Akkor alkotmányossági aggályok miatt elvérzett a javaslat. Kiderült ugyanis, hogy a megfigyeltek személyiségi jogai nem sérülhetnek. A Történeti Levéltárba egyébként az iratoknak csak egy része került. Bizonyos aktákat azért nem adtak át az irattárnak, mert államtitoknak minősítették őket. Ezek tartalma tehát semmiképp sem lenne megismerhető. Az iratok egy része pedig a Nemzetbiztonsági Hivatalban van még. A szolgálatok vezetője azt mondta:  'A frakció javaslata nemcsak, hogy nem sérti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit,... hanem lehetővé teszi, hogy ezek a szervezetek a maguk részéről is végképp lezárják a múltat.'

A Történeti Hivatal egykor MDF-es elnök-helyettese azért nem nyilatkozott, mert nem ismeri az elképzelést. Kutrucz Katalin azt mondta: véleménye szerint csak félreértés lehet a szocialisták javaslata. 

A rendszerváltás óta a politikai zsarolás egyik eszköze volt az ügynökmúlt felhánytorgatása vagy az ügynökgyanú megszellőztetése. Amióta a megfigyelések áldozatai hozzáférhetnek a róluk készült anyagokhoz, számos közéleti személyiség kényszerült elismerni, hogy együttműködött az állambiztonsági szervek valamelyik ügyosztályával.

1991-ben Antall József egy borítékot adott át Torgyán Józsefnek, aki belenézett, majd megtagadta az átvételét. A kisgazda politikust így hozták hírbe, hogy együttműködött a III/III-as ügyosztállyal, a belső elhárítással. Igaz, ő ezt soha nem ismerte el.

Az előbb MDF-es majd MIÉP-es Csurka István 1993-ban viszont bevallotta, hogy őt is beszervezték, de azt írta: nem végzett érdemi munkát.

Még ezelőtt, a rendszerváltáskor Németh Miklós volt miniszterelnök átadott egy listát az új kormánynak arról, hogy az új képviselők közül kik voltak III/III-asok. Aztán megszületett az 1994-től hatályos átvilágítási törvény, de az ellenőrizendők listájáról lekerültek az országgyűlési képviselők.

2002-ben Medgyessy Péter frissen kinevezett miniszterelnök volt kénytelen beismerni, hogy a rendszerváltás előtt a kémelhárításnak dolgozott. Majd röviddel utána Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, az Orbán-kormány tagja, és Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere is elismerték érintettségüket. De mindent bevallott az SZDSZ-es Szalay Gábor államtitkár is. A politikusok általában azután vallottak, hogy egy napilap kiszivárogtatatta a hírt. Számos politikusnál viszont csak a gyanú maradt meg.

2003 óta a megfigyeltek megtudhatják, ki adott róluk jelentéseket. Így bukott le sok közéleti személyiség. Az énekes Vikidál Gyula Dalos, a rockzenész Som Lajos professzor fedőnéven dolgozott. De nyilvánosságra került a Fradi egykori sztárja, Novák Dezső ügynökmúltja is - ő Nemere fedőnéven jelentett. De a gyanú szerint beszervezték Forró Tamás volt újságírót is, legutóbb pedig a Népszabadság színikritikusa, Molnár Gál Péter bukott le.

Legnézettebb videók