Műsorújság
RTL Most

Megszavazták az új alkotmányt

Elfogadták Magyarország új alkotmányát hétfőn kora délután a Parlamentben.
A kormánypárti képviselők mindannyian az igen gombot nyomták, ezzel megszavazták Magyarország új alaptörvényét.

Az 1949. évi 20-as törvényt, a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, illetve ennek többszörösen módosított változatát cserélték le. Ezen még látható Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád aláírása, valamint a búzakoszorús, kalapácsos, vörös csillagos címer. 1949. augusztus 20-án lépett hatályba.

Ezt toldozgatták, foldozgatták azóta. 1989-ben pedig gyakorlatilag az egészet átírták, csak a keltezés maradt a régi. A szöveg első sorában utalnak rá, hogy azt az alkotmányt csak átmeneti időszakra szánják. A rendszerváltáskori Alkotmány-előkészítő Bizottságban Orbán Viktor is ott ült.

A mostani új alkotmány szövegét csak a kormánypárti képviselők támogatták. Március 14-én nyújtották be a parlamentnek. Első körben több mint 150 módosító indítvány érkezett hozzá, de még a hétfői, a zárószavazás előtt is jött 20. Így fordulhatott elő például, hogy a Himnusz kottáját előbb betették a szövegbe, majd kivették belőle.

„A hétfői napon Magyarország egy fontos állomáshoz érkezik, egy fontos ígéret beváltására kerül sor” – mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

A Fidesz-KDNP kétharmadával. A Jobbikosok nemmel szavaztak, az MSZP és az LMP képviselői nem is voltak a teremben a voksolás alatt. A szavazás után a vastaps csak a kormánypárti padsorokból szólt.

Az alaptörvénynek több olyan pontja van, amely hatással lehet az emberek életére is. Míg az eddigi alkotmányban a munka jog, most már kötelesség lesz. A szövegben az áll, hogy az állam törekszik a munkalehetőségek biztosítására, és szintén csak törekszik arra, hogy mindenkinek szociális biztonságot nyújtson. Adózni ezután a teherbíró képességnek megfelelően kell, a nagykorú gyermekek pedig kötelesek gondoskodni szüleikről. Az alaptörvénybe bekerült a tulajdon védelméhez és az önvédelemhez való jog, valamint a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés is. Az emberi életet a fogantatástól kezdve védi, a házasságot csak férfi és nő között ismeri el.

Az alaptörvény a bírák mellett az ügyészek nyugdíjkorhatárát is szabályozza, így nekik is akkor kell abbahagyniuk a munkát, mint mindenki másnak. Ezt korábban a bírák élesen kritizálták. Az Alkotmánybíróság jogkörének megváltoztatása ellen pedig az ellenzék tiltakozott.

Az alaptörvény alapelveket rögzít. Azt, hogy pontosan mi mit jelent, úgynevezett sarkalatos törvényekben szabályozzák, várhatóan még idén. Az alaptörvényt egy hét múlva, vagyis húsvét hétfőn írhatja alá a köztársasági elnök.

Legnézettebb videók