Műsorújság
RTL Most

Médiatanács lesz az ORTT helyett

Pénteken benyújtották az új médiatörvény tervezetét, három törvénymódosítást terjesztettek be az Országgyűlésnek.
A törvényjavaslat értelmében az Országos Rádió és Televízió Testület és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összeolvad Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) néven. A leendő új testület - amely ellátja az ORTT és az NHH eddigi funkcióit - elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. Az NMHH elnöke két elnökhelyettest nevezhet ki, valamint ő nevezi ki az NMHH hivatalának főigazgatóját is.

Az NMHH része ezen kívül a Médiatanács, amely a törvény szerint az ORTT jogutódja. A médiatanács elnöke az NMHH miniszterelnök által választott elnöke, tagjait pedig az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. A tagokat egy parlamenti jelölőbizottság jelöli, ahol a frakciók egy-egy képviselőt delegálnak, de a bizottságban a tagok a frakciójuknak megfelelő többséggel szavaznak.

További újdonság, hogy a törvény létrehozza a Hírközlési és Média Biztost, aki az NMHH köztisztviselője. A biztos hivatalból is eljárhat, de bárki bejelentést is tehet neki, amit ő köteles megvizsgálni, majd tájékoztatni a bejelentőt.

Ezen kívül a törvény létrehozza a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot. Az öttagú testületbe az elnököt és az alelnököt a miniszterelnök nevezi ki, kettő tagot a Médiatanács, egyet pedig a Magyar Tudományos Akadémia delegál négy évre. A tanács a kormány véleményező, tanácsadó és javaslattevő szerve informatikai és hírközlési ügyekben.

A törvény érdemben átalakítja a közmédiumok felügyelő testületeit is. A korábbi három közszolgálati közalapítványt összevonja a törvény úgy, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány alakul át, és az így létrejövő - Közszolgálati Közalapítvány nevet viselő - szervezet válik a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány jogutódjává.

Érdekesség, hogy a közalapítványok vagyona nem kerül át teljesen a Közszolgálati Közalapítványhoz, hanem - egy országgyűlési határozatban rögzített - egy részét a korábbi Műsorszolgáltatási Alap átalakításával létrejövő Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap kezelésébe utalja a törvény.

Az új közalapítvány kuratóriumának elnökét a Médiatanács delegálja, a négy tagból pedig 2-2-t a kormányoldal és az ellenzék választ 9-9 évre, kétharmados többséggel. Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy nem akadálya a kuratórium megalakulásának, ha akár kormánypárti, akár ellenzéki oldal nem állít jelöltet. Ebben az esetben elég két tag megválasztása. A kuratórium az MTV, a Magyar Rádió és a Duna Tv mellett az MTI közgyűlésének jogait is ellátja.

Az új törvény emellett rendelkezik egy Közszolgálati Kódex létrehozásáról is. Az első kódexet az Országgyűlés alkotja meg kétharmados többséggel, majd később a szintén újonnan felálló Közszolgálati Testület módosítja azt szükség esetén. A kódex a törvény indoklása szerint jogi kötőerővel bír és betartása kötelező mind a négy közszolgálati médium számára. A kódex betartása felett a civil szférát képviselő 12 fős Közszolgálati Testület "őrködik." A testületnek joga van javasolni a közszolgálati médiumok vezérigazgatói munkaviszonyának megszüntetését abban az esetben, ha nem teljesíti a kódexben foglaltakat.

A négy médium - MTV, MTI, Magyar Rádió, Duna TV - egyszemélyes részvénytársaságként működik tovább, az alapítói és részvényesi jogokat mind a négy Zrt. esetében a Közszolgálati Közalapítvány látja el. A részvénytársaságokat vezérigazgatók vezetik, akiket a Médiatanács választ.

Forrás: Független Hírügynökség

Legnézettebb videók