Műsorújság
RTL Most

„A felelős és tudatos gondolkodást nem lehet megspórolni, és nem is érdemes”

Egyre gyakrabban kerülnek elő olyan felvételek, amelyek megmutatják a kiirtott esőerdőket, a szeméttel agyonszennyezett tengereinket, és a mára a klímaváltozás szimbólumává vált, csont és bőrré soványodott jegesmedvéket. Eldönthetjük, hogy mit teszünk: elszörnyedünk a képeken, aztán tovább görgetjük a hírfolyamunkat, vagy megpróbálunk változtatni a saját szokásainkon.

Hunyadi Rékával, a Greenpeace Magyarország kommunikációs vezetőjével nemcsak a környezetvédelem előtt álló kihívásokról, hanem egyéni megoldási lehetőségekről is beszélgettünk – olyanokról, amelyekkel egy kicsit minden nap tehetünk valamit a Földért.

 
Fotó: Illés Gergely

 

Melyek a legnagyobb problémák, ami előtt a mai környezetvédelem áll globálisan és itthon, Magyarországon?

Ha a globális szintű problémákat csak címszavakban kellene összefoglalnom, a természetes élőhelyek és az erdőterületek visszaszorulását, valamint az ezzel szorosan összefüggő klímaváltozást, továbbá a műanyag szennyezést említeném. És itt van persze az energia kérdése is. Hogy milyen energiát használunk, mennyi pénzt fordítunk az energia hatékonyságra, mennyire szorítjuk vissza a pazarlást. Haladéktalanul át kellene térnünk a megújuló energiaforrásokra, ahelyett, hogy fosszilis energiahordozókat égetünk, ezek közül a szén és a lignit égetése a legkárosabb egészségvédelmi szempontból.

Mindeközben Magyarországon…

Itthon szembemegyünk a trendekkel. A  Mátrai Erőmű közelmúltbeli tulajdonosváltása mentén felmerült, hogy újabb szenes blokkot építenének, miközben a Greenpeace az egész világon azért kampányol, hogy zárják be a szénerőműveket.  A nemzeti parkokban és az állami erdőgazdálkodásokban is ökológiai szemléletre lenne szükség, ehhez képest egyre inkább a forrásmegvonás a jellemző, és tartunk attól, hogy a természetvédelmi szempontok helyett egyszer csak a gazdasági érdekeket helyezik majd előtérbe. A most felálló kormánnyal szemben egyébként a környezet- és természetvédő civil szervezetek legnagyobb elvárása, hogy legyen újra környezetvédelmi minisztérium.

 
Szénerőmű működés közben Németországban

 

A Greenpeace egyik kiemelt kampánya, hogy Paks II ellen küzd, miért szívügyetek ez?

Az atomenergia szintén szembemegy az előbb említett trendekkel. Egyrészt uránt kell hozzá bányászni, amiből üzemanyagot gyártanak -  ez igencsak környezetszennyező tevékenység. Másrészt egy ilyen erőmű több százezer évig sugárzó radioaktív hulladékot termel. Ennek a kiégett üzemanyagnak a hosszú távú kezelése a mai napig nem megoldott. Az atomenergia használatának óriási kockázata van társadalmi és környezetvédelmi szempontból is, egy atomerőmű ugyanis sohasem lehet teljesen biztonságos. Ezt mutatják a korábbi katasztrófák, Csernobil vagy Fukusima. Ezek a területek teljesen lakhatatlanná váltak, Fukusimánál például a már elvileg kármentesített területekre még 100 évig, Csernobil környékére pedig még több 10 ezer évig nem lehet visszaköltözni. Évről évre csökken Paks II társadalmi támogatottsága, a lakosságnak már 61 %-a ellenzi a beruházást. Emellett súlyos gazdasági kockázata is van a projektnek, a megújulók ára már most alacsonyabb, mint Paks II. árama lenne a kormány becslése szerint. Valószínűleg nem tudjuk majd olyan könnyen eladni az atomenergiánkból származó áramot, és így kétséges, hogy miből fogjuk visszafizetni az orosz kormánytól felvett hitelt.

 
Tiltakozás Paks II ellen

„Paks II szlogenje a tiszta energia, erre épül az egész marketingje. De hogy lehet tisztának nevezni egy olyan erőművet, ami ontja magából a radioaktív hulladékot?”

 

A környezetvédelem ma már egy sokkal komplexebb szemléletet igényel, nem csak azt jelenti, hogy ne dobd el a szemetet, hanem azt is, hogy vegyél kevesebb ruhát és tudatosabban táplálkozz. De mi köze a húsevésnek a klímaváltozáshoz?

Ezen az adaton sokan meglepődnek, de az állattenyésztés pontosan annyi üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint amennyiért az egész közlekedés, beleértve a légi- és vízi közlekedést is. A szárazföldi területek 26 %-át állattenyésztésre használjuk, ami miatt hatalmas erdőterületeket pusztítanak el, nem beszélve arról, hogy mennyi vizet használnak fel a marhahús előállítása során.

 

 

Szerintem Magyarország egy alapvetően húsevő társadalom, hogyan lehet rábírni egy masszívan húsevésre szocializálódott embert, hogy lemondjon erről?

Nem arról beszélünk, hogy innentől kezdve nem szabad húst enni. Csak felhívjuk rá a figyelmet, hogy felelősebb táplálkozásra kellene áttérnünk, hogy kevesebb és jobb minőségű húst együnk. A napi háromszori húsevés hosszútávon nem fenntartható.

"Az odafigyelés és a tudatosság nemcsak a jövő generációja miatt fontos, hanem magunk miatt is, mert az egészségvédelem és a környezetvédelem szorosan összefügg egymással."

 

Megoldás lehet, ha fenntartható gazdaságból vásároljuk a húst?

Abszolút. Léteznek olyan gazdálkodások, ahol odafigyelnek az állatok jóllétére, és így jó minőségű takarmánnyal táplálják a jószágokat és természetvédelmi szempontból is fenntartható módon működtetik a gazdaságot.

Mi a helyzet a tonhallal? Az egyik leginkább túlhalászott halfajjal. Honnan tudom, ha megveszek egy konzervet, hogy az fenntartható halászatból származik?

Tonhalat és lazacot már egyáltalán nem szabadna ennünk, mert az összes faj állománya túlhalászott és veszélyeztetett. Természet- és környezetvédelmi szempontból jóval jobb megoldás, ha átállunk a fenntartható halgazdálkodásokból származó hazai halak fogyasztására.

 

 

Magyarország a nejlon zacskók országa, évente csak nálunk 3 milliót használunk el belőle.

Pedig ez egy majdnem sikertörténet lett. A gyümölcsökhöz-zöldségekhez kirakott kis zacskóknál be akarták vezetni, hogy fizetni kelljen értük, úgy tűnt, hogy el is fogadja a parlament, ám a legutolsó pillanatban a csomagolóipari lobbi ezt megakasztotta.

Ma már alig van visszaváltható, vagy üvegbetétes flakon.

Mert a műanyagon nincs megfelelő mértékű környezetvédelmi adó, a gyártóknak nem éri meg újrahasznosítani, így gyakorlatilag ingyen szennyezik vele a környezetet. A műanyagoknak 91%-a nincsen újrahasznosítva. A megelőzés lenne a legfontosabb, hogy ne vegyünk olyat, amiből hulladék keletkezik, ha pedig már megvettük, akkor próbáljuk újra felhasználni, lehetőleg minél hosszabb ideig. És amikor már nem tudjuk újra felhasználni, csak utána jöjjön az újrahasznosítás, ez a hulladék hierarchia. Ez minden használati tárgyunkra vonatkozik, a telefonjainkra és a ruháinkra is.

 

Fotó: Illés Gergely

Engem borzasztóan bosszant az a sok egyszer használatos műanyag, amit élelmiszerboltokban vagy gyorséttermekben látunk. A szörnyülködésen kívül mit tehetünk még?

A környezetvédők egyik legfontosabb eszköze a társadalmi nyomásgyakorlás. Az egyik kampányunkban arra kértük az embereket, hogy fotózzák le és posztolják ki az egyszer használatos műanyag csomagoló eszközöket. 1 millió ember csatlakozott a #BreakFreeFromPlastic kampányhoz, a fogyasztók ekkora tömegével már a nagy cégeket is rá lehet bírni, hogy komoly vállalásokat tegyenek.
 

 

Ha valaki szeretne tudatossá válni, odafigyelni a környezetére és az egészségére is, az komoly utánajárást igényel. Legyen szó bio termékek megvásárlásáról, ruhák újrahasznosításáról vagy illegális szemétlerakás bejelentéséről. Szerinted vevők erre az emberek?

Az emberek egyre inkább felelősnek érzik magukat a saját lakóhelyükért. Egyre több önszerveződő társadalmi csoport alakul, akár a Római parti fák megvédéséért, akár azért, hogy a vegyszermentes áruk szélesebb körben elérhetővé váljanak. Mindig az információ a legfontosabb. Ha tudunk arról, hogy milyen problémákat okozunk az életmódunkkal, akkor nagyobb bennünk a hajlandóság is, hogy azon változtassunk. Eldönthetjük, hogy a probléma részei maradunk, vagy a probléma megoldása leszünk, és az emberek többsége inkább a megoldása szeretne lenni.

Föld napja kisokos, mit tehetsz te? yes

1. Járj vászontáskával bevásárolni!

2. Ha pedig már megvetted a zacskót, próbáld minél többször felhasználni. Legyen mindig kéznél vagy a táskában pár nejlonzacskó, hogy a zöldségekhez ne kelljen újat tépni!

3. PET palack helyett használjunk kulacsot és igyunk csapvizet vagy tisztított vizet!

 

 

4. Figyelj oda a mérsékelt húsfogyasztásra!

5. Vásárolj kistermelőktől, ökogazdaságoktól! Fontos, hogy közeli termelőt válassz, így a szállítás sem terheli a környezetet és együk azt, ami éppen szezonálisan elérhető, ott, ahol élünk.

6. Szigeteld le az ajtót, ablakot, tetőt, falat, ezzel nem csak a környezet óvjuk, hanem a pénztárcánkat is kíméljük!

7. Csak annyi élelmiszert vegyél, amennyit tényleg meg is eszik a család. Ne hagyd megromlani az ételt! Mert a pazarlás az egyik legnagyobb környezetszennyezés.

8. Használd mobiltelefonjaidat sokáig, és csak akkor selejtezd le őket, ha már tényleg nem működnek. Ekkor is fontos, hogy gondoskodj újrahasznosításukról, add le őket e-hulladékként a megfelelő helyeken. A mobilokban ugyanis értékes ásványok vannak, amiket pl. a gorillák élőhelyén bányásznak.

 
Hegyi gorilla Kongó nemzeti parkjában

9. Bringázz, használd a P+R parkolókat és a tömegközlekedést!

10. Minél kevesebb olyan dolgot vegyél, amiből hulladék lesz!

11. Ha elvitelre kéred a kávét, vidd a saját termoszod!

12. Ha elvitelre kéred az ebéded, vigyél saját dobozt!

13. Ha elszakad a táskád, vidd le a táskáshoz, a cipődet a cipészhez, a ruhádat a varrónőhöz!

14. Új ruhák vásárlása helyett járj ruha-csereberékre vagy szervezz egyet!

15. Gyűjtsd szelektíven a hulladékot!

 
Erdőirtás Lengyelországban

16. Ha illegális szemétre bukkantál, nézz utána, hogy az adott terület hova tartozik, és tegyél panaszt az illetékes szervnél! Vagy fotózd le és küldd el nekik!

17. Használt étolajat add le az erre a célra kijelölt benzinkutakon, mert veszélyes hulladéknak számít, sose öntsd a WC-lefolyóba!

18. Használt izzókat, elemeket az erre kijelölt hulladékudvarokba vagy gyűjtőládákba tedd, mert ezek veszélyes hulladéknak számítanak.

19. Lejárt szavatosságú vagy fel nem használt gyógyszereket vidd vissza a gyógyszertárakba!

20. Kidobásra ítélt  elektronikai készülékeinket adjuk le az elektronikai készülékeket forgalmazó boltokban! Amit lehet, javíttassunk meg új termék vásárlása helyett!

21. Mosolyogj, hogy nem sajnáltad az időd és energiát a környezetkímélő életért, hidd el, megéri!

Legnézettebb videók