Műsorújság
RTL Most

A kikiáltás története

A legnagyobb óvatosság mellett, egyetlen hétvége alatt szervezték meg a köztársaság kikiáltását. Hajszálon múlt a békés átmenet? Vajon mi járt Szűrös Mátyás fejében, amikor 1989. október 23-án a Parlament erkélyére lépett?
2011.10.18.

Október 23-a akkor még munkanap volt, mégis rengeteg ember gyűlt össze a Kossuth téren. Csupán egyetlen hétvége jutott az előkészítésre – emlékszik vissza Szűrös Mátyás. Amikor a népköztársasági Országgyűlés megszavazta a köztársasági alkotmányt, pénteken azt is bejelentették, hogy hétfőn ünnepélyes kikiáltás lesz. Három napjuk maradt, hogy megszervezzék a ceremóniát. Maga Szűrös Mátyás idézi fel az eseményeket, aki eredetileg a népköztársasági Országgyűlés elnöke volt, a rendszerváltó alkotmány rendelkezett úgy, hogy ameddig nincs szabad választás (nincs államfő), addig ideiglenesen, a parlament elnöke látja el a tisztséget. Így lett ő a Magyar Köztársaság első elnöke. Azt meséli, 1956-ban Nagy Imre, a forradalom mártírhalált halt miniszterelnöke is a Parlament erkélyéről szólt a tüntetőkhöz, ezért neki 1989-ben a köztársaság kikiáltásakor kínosan ügyelnie kellett arra, hogy ne ugyanarról az erkélyről beszéljen. Szűrös Mátyást most, 22 évvel később, visszakísértük arra az erkélyre. Mindenre pontosan emlékszik, alig aludt valamennyit azon a hétvégén, annyira kevés volt az idő. Október 21-én a népköztársasági Országgyűlés megszavazta a köztársasági alkotmányt, akkor jelentették be azt is, hogy már 23-án ünnepélyes kikiáltás lesz.

A papíron még 800 ezer tagot számláló MSZMP utolsó kongresszusa, 1989. október 6-án, alig több mint két héttel a köztársaság kikiáltása előtt volt. Még akkor sem volt egyértelmű, hogy az állampárt kiengedi-e a hatalmat a kezéből. Alighogy a munkásőrség megszüntetéséről döntöttek, a széksorokban ülők sugdolódzni kezdtek arról, hogy Grósz Károly puccsra készül, hogy a munkásőrök már el is foglalták a Kongresszusi Központot. Németh Miklós kormányfőt telefonon értesítették mindezekről.

„Kihívták, kiment, pár perc múlva visszajött. Sápadtan, reszketett. Azt mondta, bevonult a munkásőrség a kongresszusi palotába. Néma döbbenettel hallgattuk. Rám nézett, és azt kérdezte, hogy most mit csináljunk. Három szobával arrébb volt a Grósz irodája. Engem küldött, hogy nézzem meg, mi történik” – így kezdtük a beszélgetést Kárpáti Ferenccel a Németh-kormány honvédelmi miniszterével, aki félretette a tabukat, és meglepő őszinteséggel beszélt a múltról.

Büszkeséggel tölti el, hogy az ő idejében lett Honvédség a Néphadseregből, de korábban az úgynevezett baráti országok katonai szövetségének, a Varsói Szerződés elkötelezett híve volt. 1985-ben kapta meg a honvédelmi tárcát, a szovjetek akkor közölték vele, hogy atomtölteteket tárolnak Magyarországon. De azt már nem mondták meg neki, hogy hol és mennyit – hiába volt ő a miniszter. Ha Kárpátit a nyolcvanas évek végén puccsra, a rendszerváltás megakadályozására kérték volna a szovjet parancsnokok, akkor azt végre is kellett volna hajtania.

Nézze meg a XXI. század riportját!

A XXI. század riportjait a videótárban nézheti meg.

A teljes adást visszanézheti az RTL Most-on!

Legnézettebb videók