Műsorújság
RTL Most

A XX. század kínai magyar sztárja

Az köztudott hogy a magyarok a legjobbak vízilabdában, és hogy Hollywood tele van magyarokkal. Azt már kevesebben tudják, hogy a világ leggyorsabban fejlődő városa, Sanghaj tele van világhírű magyar épületekkel.
Hamis papírokkal menekült el egy magyar építész az orosz hadifogságból. Hugyecz László a bátorságának és a szorgalmának köszönheti, hogy meg tudott szökni. A fogságban ugyanis megtanult oroszul, így menekülés közben jól megértette magát a helyiekkel. Eljutott egészen a kínai határig, ott pedig dán misszionáriusok csempészték át a határon.

Hogy miért pont Sanghajba ment? Mert az egy szabad város. Ott senkit nem érdekelt, hogy Hugyecz papírjai nincsenek rendben. Pár éven belül saját irodát nyitott, és Sanghaj legelismertebb építésze lett.

Park Hotel, Nagy Színház, különböző templomok. Hugyecz épületeit ma is jól ismerik a városban, sőt, ezek a város legfontosabb szimbólumai még ma is.

Hugyecz László az egyik legismertebb magyar építész külföldön, akinek itthon egy épülete sincsen.

Egy magyar építész, aki meghódította Kínát kedd este 23.30-kor a XXI. században.

A XXI. század riportjait a videótárban nézheti meg.

A teljes adást visszanézheti az RTL Most-on!

Hasonló videók

  • 1989-ben a kommunista diktatúra összeomlása óriási energiákat szabadított fel a korábban szigorúan szabályozott könnyűzenei életben: az állami kontroll egyik napról a másikra megszűnt, a piaci viszonyok viszont még nem alakultak ki. Ebben a rövid ideig tartó vákuumban szabad tere nyílt az alulról jövő kezdeményezéseknek, hirtelen mindenki zenekart alapított, klubot nyitott és fesztivált szervezett – pénz nélkül, de hatalmas lelkesedéssel. A fiatalok új kedvenceit, a Sex Actiont, a Tankcsapdát vagy a Kispál és a Borzot az idősebb generációk eleinte hasonló megütközéssel fogadták, mint az ő szüleik annak idején a hatvanas évek beatzenekarait.

  • Felégetik a parkettát, disznót tartanak a kádban, nem szeretnek dolgozni. - Előítéletek a szocializmusban, amikor felszámolták a telepeket és új házakhoz juttatták a romákat. De vajon le lehetett-e rombolni a beidegződéseket és álmodhatott-e más életről egy cigány gyerek akkor, amikor hivatalosan nem is létezett szegénység? Egy zseniális dokumentum-játékfilm nyomában, avagy Cséplő Gyuri története. Veress Krisztina filmje a XXI. században.

  • 1989-ben a magyar kormány úgy döntött, megnyitja a határt a kelet-német menekültek előtt. De mi volt ennek a következménye? A 30 éve történt döntés hátteréről és saját szerepéről az akkor miniszterelnök, Németh Miklós is megszólalt.

  • Gurult a golyó, repültek a bábuk, a szocializmus egyik legnépszerűbb játéka volt. Játszották sporttelepeken és vidéki kocsmákban is. A teke mindig igazi népi sport volt. A rendszerváltással a tekét aztán kiszorította a bowling. Bábuk harca, a XXI. században.

  • A patkányokkal szemben kialakult félelem és undor nem új keletű, irtásuk a nagyvárosok kialakulása óta mindig is napirenden volt. Néhány éve a XXI. század is foglalkozott a témával, ezt a filmet most újra megnézhetik.

Legnézettebb videók