Műsorújság
RTL Most
Puzsér Róbert
Puzsér Róbert
A Szelfi szereplői bevisznek egy-egy kamerát az életükbe, és leplezetlen őszinteséggel mutatják meg napjai legérzékenyebb részeit is. Mert ki más beszélhetne hitelesebben a saját életükről, mint ők maguk? Itt a lehetőségünk jobban megismerni Puzsér Róbertet, aki azért engedett kamerát a mindennapjaiba, hogy megvédje a szólásszabadságot,  de közben úgy érzi, munkája és közéleti vitái megmérgezik a magánéletét. Pedig valójában ő sem akar mást, „csak szeretni és szeretve lenni”.  Ebben a szokatlanul érzelmes videóban Puzsér szeretete Hajdú Pétertől Aurelioig sokakat utolér:
 


Ez történt Puzsér Róberttel:

 

1. rész
 

Hajdú Péter sorozatgyártása során a futószalag meghibásodott, és ezért nem szereltek bele lelket.”


Puzsér Róbert ellen jelenleg több különböző per van folyamatban. Ezek másik főszereplője Hajdú Péter. Róbert első útja délelőtt ezért a termelői piac helyett egyenesen a Markó utcai bíróságra vezet. A kettejük közötti, évek óta húzódó nyilvános párviadal legfrissebb fejezetének végére a bíróság fog pontot tenni. A várakozás perceiben Róbert érzelmi cunamija  végigsöpör a  bíróság folyosóján.  Folyamatosan az ügy lehetséges kimenetelén őrlődök: egyik pillanatban úgy érzi, hogy valóságos titán, aki legyőzhetetlen, a következőben reménytelen szélmalomharcként látja a küzdelmét Hajdúval. Vajon a Puzsér Róbert-i igazság diadalmaskodik vagy a "sötét erők" javára ítél a bíró?
 

2. rész
 

Puzsért felmentették


De az ítélet valójában nem jelent semmit. Legalábbis semmiféle halvány érzetét a felszabadultságnak. Mert a gyomorgörcs nem múlik: vannak és lesznek még újabb perek, és a lakásban sem várja senki ujjongva a hazatérőt. Talán nem véletlenül.



Állandó (kultúr)harcban ugyanis nem lehet leélni egy életet. Mert a küldetéstudat nem kérdezi meg az embertől reggelente, hogy hogy van, és nem szül neki gyereket. Puzsér összeférhetetlensége nem pótolja, nem elfedi ezt a hiányt, hanem éppen ellenkezőleg: mélyíti azt, és megmutatja, milyen az, ha valaki mindenki másnál jobban tudja, mi a helyes, csak épp magával szemben nem.


3. rész
 

"Én most fogom magam, és elmegyek vért adni"

 

Ilyen erős felütéssel nem indult még reggeli ébredés a Szelfiben. Puzsér Róbert ezúttal a Markó utca helyett a véradó központ folyosóján várakozik. Szerinte a véradás éppen úgy működik, mint az internetes megosztás vagy a szeretet: az ember könnyen lehet nagylelkű. Az idejével viszont kénytelen szűkmarkúan sáfárkodni, mert siet.

 


Hiába a szándék, mivel antidepresszánsokat szed, nem adhat vért. Puzsér Róbertet az eset váratlan következtetésre juttatja: mielőbb gyereket kell vállalni és családot kell alapítania.
Erre kattintva egyébként bárki megnézheti, hogy mik a véradás feltételei.
 

4. rész

 

Az utolsó szó jogán

 

Van Puzsér Róbertnek egy elég régi, ám annál viccesebb videója, mellyel megalkotta házmesterország igazi szuperhősét, az önkéntes biztonsági őrt, aki ha kell, ha nem, őrzi a rendet. Tessék, mutatjuk:  


 


A fenti videó nem csak azért érdekes, mert Puzsér szemtelenül fiatal benne, és bomberdzsekit, meg bakancsot visel, hovatovább vipera van nála, hanem azért is, mert az általa alakított karakter valami furcsa módon voltaképpen mégis a "puzsérság" allegóriája.  

Puzsér ugyanis szerepléseiben, megnyilvánulásaiban valójában pontosan ez: egy önkéntes biztonsági őr. Egy olyan őr méghozzá, aki úgy védi a kultúrát, a véleményszabadságot, és még megannyi egyéb dolgot (dolgokat, melyeket épp fontosnak érez), hogy voltaképpen senki nem kérte rá.   Most is a kocsiban lamentál azon, hogy ha börtönbe kell mennie, hogy megvédje a véleményszabadságot, akkor inkább börtönbe megy. Merthogy Hajdú Péter és ügyvédje szabadságvesztést kértek rá éppen aktuális büntetőperében. Mindezt azért, mert Puzsér nyilvánosan szarkupacnak nevezte Hajdút. A tárgyaláson egy remek facebook-poszt is felolvasásra kerül, melyben Hajdú cserébe szarházinak hívja hősünket, és valahogy nagyon nehéz eldönteni, hogy a kettő között hol is van a lényegi különbség. De talán ott, hogy bár szarkupacozni valóban csúnya dolog, perelni érte legalább ekkora köcsögség lehet.  

Méghozzá ugyanazért, amiért az újságíró sem jelenti fel az összes névtelen és arctalan kommentelőt, aki elküldi a fenébe, amiért véletlenül maradt egy elütés a cikkben. Ha a hozzászóló jobban érzi magát attól, hogy önkéntes biztonsági őrként védelmébe veszi a magyar nyelvet, akkor lelke rajta.  

A képlet amúgy pofonegyszerű: valaki, aki a média nyilvánossága előtt éli az életét, és mindezt önként teszi, az tűrje már el, hogy lesznek olyanok, akiknek nem tetszik a tevékenysége, és elküldik érte a fenébe. 

A műsorban egyébként Hajdú Péter saját kérésére végig ki van takarva. Nem mintha nem ismerné az arcát az ország.



Szerintetek melyik a csúnyább dolog? Szarkupacnak nevezni valakit, vagy perelni, amiért leszarkupacoztak?
 

5. rész

 

"Gyáva, és alávaló ítélet" 


Eldőlt a takonygerinc vs. szarkupac deathmatch, de végül Puzsér az, aki vesztett: a bíró szerint ugyanis az utóbbi kifejezés használata nagyon csúnya dolog, és ezért 1 év próbaidő jár.  Az ítéletet Puzsér ilyen arccal fogadja, ami nagyjából mindent el is mond arról, amit gondol: 




Jogosan vetődik fel a kérdés: mitől durvább a szarkupac, mint a takonygerinc? Milyen objektív mérce alapján mondhatjuk embertársunkra az egyiket, míg a másikat nem? A bíró szerint utóbbi helyett bizonyára akadt volna sokkal kedvesebb szinonima is. Ez kétségtelen tény, de a takonygerinc helyett is találhatunk jóval frappánsabbat. A jelentésében hasonló "gerinctelen" kifejezésre például ennyi szinonimát lelünk egy egyszerű Google-keresés után: 

 

"erkölcstelen, szégyentelen, szabados, feslett erkölcsű, könnyelmű, gátlástalan, szemérmetlen, alávaló, galád, becstelen, hiteltelen, felelőtlen, jellemtelen, tisztességtelen" 

Mi a magunk részéről egyiknek sem örülnénk különösebben, de ha választhatnánk, akkor már inkább legyünk szarkupacok. Ez a kifejezés ugyanis mindössze annyiról árulkodik, hogy a használója valamiért nagyon nem szeret minket. A takonygerincű ezzel ellentétben arra utal, hogy az a személy a nyilvánvaló ellenszenvén túl egy állítást is megfogalmaz, nevezetesen hogy azért nem kedvel, mert gerinctelenek vagyunk. Az egyik szidalmaz, a másik minősít. 

A bíróság döntése tehát a következő: minősíteni szabad, szidalmazni nem. Aztán hogy melyik kifejezés minek számít, azt mindenki döntse el maga.
 

6. rész

 

Másfélmillió lépés Puzsér nappalijában 


A Szelfi mai epizódjának hála megcsodálhatjuk Puzsér Róbertet alsógatyában. 

Ugyanis épp a nadrágját húzná fel, de akkor jön egy telefon, és végül ő lesz az, akit nagyon felhúztak. Kiderül, hogy Hajdú Péter elhalasztatta az ellene indított pereket, hogy még véletlenül se forgathasson róluk. Ezen a ponton aztán Puzsérban (és persze bennünk, nézőkben is) jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor mi van a nyilvánossággal?

Hiszen Hajdú azért indított pert a kritikus ellen, mert az nyilvánosan mondott róla dolgokat, de azt mégsem szeretné, hogy a nyilvánosság előtt folyjon le a tárgyalás arról, hogy szabad-e ilyet!  Puzsér annyira felhúzza magát, hogy még a korábbi epizódnál is durvábban próbál tenni a kilométerhiány ellen, és szüntelen rója a köröket a lakásában fel és alá. A végére nem csak ő, mi is szédülni kezdünk, de aztán véget ér a kifakadás körhintája, és mi újra megcsodálhatjuk a kritikust alsógatyában. 




Mindezek alapján úgy tűnik, hogy Puzsér aznap csak a Szelfi kedvéért öltözött fel tisztességesen, úgyhogy becsüljük meg magunkat, és köszönjük meg neki!
 

7. rész

 

Más szemében a szálkát, sajátjában a rozsdás vasdarabot


Puzsérnak belement valami a szemébe. Méghozzá nagyon. Annyira, hogy teljes pánikban rohan az orvoshoz, hogy kivizsgáltassa magát. 

A nagy sietség ellenére úgy tűnik, az a bizonyos tárgy (egy eltévedt fémszilánk) már egy ideje befészkelte magát a kritikus szemébe, a diagnózis szerint ugyanis 

BELEROZSDÁSODOTT A SZARUHÁRTYÁJÁBA! 

De semmi gond, a rozsdát egy steril injekciós tűvel simán ki lehet piszkálni! - így az orvos. Mire Puzsér: 



A rögtönzött látásvizsgálat egyébként nem mutat károsodást, a kritikus messziről is simán leolvassa a táblát, az orvos szerint 125%-os a látása.  Ő mégsem örül, különösen ami az ötletet illeti a tűről - szerinte biztos van más megoldás, lézer, vagy ilyesmi. Mindenesetre az anyukájának nem mondja el, nehogy fölöslegesen idegeskedjen. Puzsér szerint ez az eset amúgy is azt bizonyítja, hogy milyen veszélyes az élet Kelet-Európában.
 


Két nappal később aztán megállapítja, hogy a látása nem javult semmit, és ezért úgy érzi, lépnie kell az ügyben. Hogy pontosan milyen javulást várt a 125%-on teljesítő szemétől, azt nem tudjuk, de kíváncsian várjuk a folytatást!
 

8. rész

 

A megvakulás Hajdú Péternél is rosszabb 


Puzsér dühödten veti magát az autójába, hogy útnak induljon számos munkahelyei egyikére, a rádióba. Az elkeseredettség oka, hogy az újabb szemvizsgálat 40%-os látáskárosodást mutatott nála. Nem tudjuk pontosan, hogy ezt a 40-et most a 125%-os korábbi vizsgálat eredményéből kell kivonni, vagy egyszerűen csak 100%-ból, de ez a lényegen nem változtat: a baj sokkal nagyobb, mint elsőre gondoltuk. 



Nem irigyeljük hát a rádióhallgatókat, akiket amúgy a Hajdú Péterrel folytatott háború aktuális állomásáról fog tájékoztatni a feldúlt kritikus. Az állomás azért is különösen találó ebben az esetben, mert a Hajdú részéről kezdeményezett elnapolások miatt jelenleg állóháborúról beszélhetünk. 

A műsorvezetővel folytatott beszélgetés végén aztán Puzsér levonja a mérleget élete aktuális alakulásából: 
 

"Még jobban ki lett a bizonytalan jövőbe helyezve ez az egész ügy, meg ennek az egész ügynek a kimenetele, ami a legszorongatóbb, ami történhet... ja, azon kívül, hogy az ember megvakul, jó, mondjuk az esetleg szarabb lehet!"
 

9. rész
 

"Valamit nagyon elcsesztem"


Puzsér (lehet hogy tudtán kívül) egy klasszikus Youtube-videó zsánert valósít meg elsõ jelentében: a sétálós videó mûfaja valamiért éthetetlenül népszerû a videómegosztón, a lényege pedig, hogy az alany önmagát kamerázza, és hangosan elmélkedik, miközben eljut A-ból B-be.

Puzsér épp a napi hat kilométeres sétáját valósítja meg, ugyanis (és itt most fontos közszolgálati megállapítás következik!):

 

"A mozgás 40 évesen kötelezõ!"

De nem csak azért sétál, mert számára ez szellemi-testi felfrissülést jelent, hanem mert gyúr az El Caminora! Bizony, Puzsér elhatározta, hogy zarándoklatra indul, ennek érdekében pedig felkeres egy idõs hölgyet, aki hetven évesen csinálta végig a nagy utat. A találkozásra egy öregotthon ban kerül sor, ami kissé feszélyezi a kritikust, mert úgy gondol az ilyen intézményekre, mint "a halál elõszobájára", de végül mégis jó hangulatú, kedélyes beszélgetés kerekedik a dologból.

Az élményrõl való faggatózás a legfontosabb kérdéssel kezdõdik:

"És kaptál is tanúsítványt?"

Mindenkit megnyugtatunk, a hölgy kapott tanúsítványt, de nem ezért örül, hogy végigcsinálta, hanem mert azóta jobban szereti az embereket. És talán épp ez az, amit Puzsér is keres: hogy végre meg tudjon békélni a világgal, és saját magával.

A jelentsor végén egyébként egy elég jó aleskadiamondingot is láthatunk a kritikustól (ez a liftben készült tükrös szelfi szakszerű megnevezése):


 

10. rész
 

Puzsér vs. emberi kapcsolatok!


Puzsérnak is vannak barátai, de azért néha őket is meg tudja lepni a fura szokásaival. Például hogy a karácsonyfát azért nem szedi le húsvétig, mert tiszteli Jézust! Ahogy ő fogalmaz, nála  "a nyúl váltja le a Jézuskát". 

Puzsér megállapítja, hogy amilyen konfliktusos egyéb téren, annyira jól kijön a barátaival a hétköznapokban. A szerelmi ügyei azonban már korántsem ilyen harmonikusak: vágyik egy kapcsolatra, de ha összejön neki, akkor egyből úgy érzi, hogy elveszti a szabadságát. 


A rácsait szétfeszítő Puzsér.


Ő így fogalmazza meg ezt a furcsa paradox szitut:

 

"Kint dermesztő hideg van, bent langymeleg fuldoklás!" 

Hát nem lesz könnyű dolga, akár kint, akár bent folytatódik a történet.
 

11. rész

 

"Hát ezekben a kohókban edződtem én!" 


Puzsér elkezd edzeni az El Caminóra: úgy dönt, legyalogol 25 kilométert, és közben végigjárja az élete fontos pontjait. A lakásánál kezdünk, amit úgy hív: "az én neurózisbarlangom". A környéken minden van, amire az embernek szüksége lehet, a csemegebolttól a postán át a szépségszalonig, úgyhogy Puzsér akár azt is megtehetné, hogy sosem hagyja el otthona 20 méteres körzetét. Ami neurotikusként egyébként logikus is lenne. 

A Közlekedési Múzeumnál folytatjuk, stílszerűen itt tanult meg biciklizni a kis Puzsér. Nem messze állt a szülői ház, ami nem éppen kellemes emlékeket hoz a felszínre: a szülők válása máig kísérti a kritikust, aki elhatározta, hogy ha egyszer lesz gyereke, sosem fog a füle hallatára veszekedni. Puzsér szerint ugyanis a gyerekek koncepciója a szülőkről, hogy egyfajta istenek, és ha ők veszekszenek, akkor ott már tényleg baj van. 

Aztán jön az iskola, a gyötrelmek színhelye, az intézmény, melyet Puzsér a szíve mélyéből megvet.
 

Kiderül egyébként, hogy a kis Puzsérnak három kívánsága volt iskolás korában, de nem Dévényi Tibi bácsinak címezte őket, hanem a saját istenének. Ezek a következők voltak: 

-hogy a szülei házasodjanak össze, 
-hogy életében legalább egyszer dugjon, 
-és hogy legyenek barátai! 

A háromból egy nem sikerült, ami statisztikailag jó arány, de kicsit szomorú, hogy pont a szülőkre vonatkozó rész az. 

Van másik iskola is, innen anno kicsapták a fiatal Puzsért, aki később tanárként tért vissza ide. Ezt fölöttébb élvezte. A nagy öröm oka az volt, hogy annak ellenére lett tanár abban az iskolában, ahonnan eltanácsolták, hogy édesanyja folyton azzal rémisztgette, hogy "csőlakó" lesz belőle ilyen magaviselettel. Valahol érthető, hogy Puzsér végül kritikus lett, és nem motivációs tréner. 

A sulik után hirtelen egy "legendás kuplerájnál" termünk, méghozzá szó szerint: a bordélyház Puzsér szerint a rendszerváltás szimbóluma, ugyanis ide jártak kurvázni régen a diplomaták, akiket ügynökök figyeltek. Aztán a rendszerrel a diplomaták is mentek, de a kurvák maradtak. 

És most egy logikai huszárvágással váratlanul Hajdú Péternél kötünk ki, és bár először picit megzavarodunk, végül megértjük Puzsér gondolatmenetét, miszerint Hajdú = kurvák. És ahogy a bordélyház történetében rejlő szörnyű igazságot, úgy ezt is csak ő ismerte fel, legalábbis szerinte:

 

 

12. rész
 

„Bulvár, te kegyetlen hazug…”


Puzsér úr az újságostól érkezett, ropogós bulvármagazint markol. Ajvé! Fortyog hajnalok hajnalán, de olyannyira, hogy elég lenne bekapnia egy tea filtert sima csapvízzel, mire leérne, kész teává alakulna. A haldokló médiumban ugyanis hamisan vádolják büntetett előélettel, sőt, a cikk szerint részegen száguldozott. A valóság ezzel szemben, hogy részegen tolhatta az autóját, ugyanis állítása szerint 20km/órával haladt mindössze. Közben hívni próbálja azt, aki elkövette a papírra vetett hazugságokat, de persze nem veszi fel elsőre. A kritikus közben keserűen zsolozsmázik a világ rothadékony erkölcseiről és arról, hogy bizony perbe fogja ezt az alakot, mert nincs más megoldás az ilyen pszichopata hazudozókkal szemben.

Nagy nehézségek után végre felveszi az újságíró, Róbert előadást rögtönöz a büntetett előélet valódi jelentéséről. Borzasztó kínos a telefon végén csukladozó ember fegyvertelensége; nem tud egy értelmes érvet sem felhozni cikke mellett.

 


A kritikus kritikán alulinak bélyegzi az olvasottakat és felkéri a fickót, hogy a továbbiakban tartsa szem előtt a „ne hazudj” parancsolatot.
 

13. rész

 

A makulátlansághoz hosszú az út

 


Puzsér mester erkölcsi bizonyítványt igényelne, hogy feldughassa a bulváros magazin szerkesztőinek. Idegbaj a köbön, mert nem lehet, késett.  



Pedig az ügyvéd úr megmondta, ez volt az egyetlen házifeladat. Kifacsart pozíciókban önutálat kerekedik az okmányiroda parkolójában.
 

14. rész

 

Harc az igazságért

 

Puzsér még mindig az erkölcsi papír után teper, nem hagyja annyiban. Leperkál érte 4 rongyot, nem gátolhatja semmi a vendettát.  Végre megvan hát, így mint a felbőszült tatár sereg indulna meg a bulvársajtóhoz pusztítani.



De ők ezt nem szeretnék. Ki tudja miért? Úgyhogy dúlva-fúlva bepereli őket, ahogy a nagymestertől, Hajdú Pétertől tanulta. Ügyvéd úrral stratégia készül. Megfordul a kocka, a kritikus felperes pozícióba kerül. A szociopátiás viselkedést csak erős kardcsapással lehet kiírtani. Ő lesz hát a fekete lovag, vagy Don Quijote at elkeseredett szélmalomharcával?


15. rész
 

Három pálcás el camino

 

Puzsér majálisozik- leszáll a kritikus a proletár vattacukrok és kolbászok övezte mulatságba. 
Íme a frappáns ünnepi konklúzió. Attól tartok kevesen osztják majd.

„Május elseje a munka ünnepe. De munka nincs ebben az országban, nem is volt soha, de legalább, mikor megünnepeljük, nem dolgozunk”



A bohóc az a figura, akinek nincs humora, így kénytelen burleszkelemekkel mulattatni –mondja Róbert, és ki tudja, ha nem ő. Aztán picit ad  - az általa annyira gyűlölt – celeblétnek és összebújva fotózkodik a rajongókkal. Néhány perc múlva konstatálja, hogy van azért a Városligetben jó hely, ahol klasszikus alkeszek, meg jó punk bandák adják az ünnepi felhangokat. Ja, a ballagási öltönye hajtókáján a Trónok harcá-ból ismerős Segítő kitűzője díszeleg. De melyik királyságot emelné fel Puzsér a tanácsaival? Hibába értékeli alpárinak, azért beáll a céllövöldébe. Közben összefut Dombóvári Istvánnal, aki felhívja a figyelmét, hogy Hajdú Péter 3 pálcás, úgyhogy tegyen egy nagyobb összeget félre a töltényekre. Ha a gyűlölt showman nem is, de egy kopott billiárdgolyó összejött, meg néhány meggysör és egy orbitális grillnyárs. Gyerekkori táborozás hangulat alakul ki, csak a tűz helyett Robi a villanyórát üli körbe. Nem véletlenül tankolt fel, ugyanis bemerészkedik a populista politikai szervezetek útvesztőjébe. Konszolidált idegenvezetőként mutatja be a politikai standokat. Kisvártatva valami fitness-filozofálás veszik kezdetét. Gyakorlatilag futva ad kiselőadást a forradalmi eszmékről. Jelesül; a nagy forradalmak elbuktak, de a mini lázadások még változást hozhatnak; ha mindenki megtalálja a maga Hajdú Péterét, akkor a harc folytatódhat. Konklúzió a hazarohanás után: ez egy nap El Caminonak felelt meg.
 

16. rész

 

 Szenvedéseink tárháza

 


Puzsér dogmafilmet forgat a szerelemről. Pontosabban annak a hiányáról. Elmesél egy szívbemarkoló történetet a szomszéd néni 20 éves gyászáról, közben pedig sajnálkozik. Szerinte neki nem adatik meg ez a csoda, hogy valaki ennyire szeresse, vagy valakit ennyire tudjon szeretni. Apró monológba kezd, ami nem is annyira kinyilatkoztatás, mint inkább egy sóvárgó mantra. Vágyik egy jobb életre, ahol elég teret tud adni a lehetséges párkapcsolatának.



Szomorú rituálé kereteiben bepoharazza az antidepresszánsokat. Lassan felvázolja a neurózisát: hogyan vált lelki beteggé, miként uralkodott el rajta a pánikbetegség és tartott ki több napon keresztül, és hogy mekkora bizonytalanságot hoz az életébe a gyógyszertől való függés.
 

17. rész

 

Forza Juve!



 
Puzsér elment egészen Észak-Olaszországig, hogy ráfeszülhessen a Bajnokok Ligája Juventus-Real Madrid elődöntős meccsre. Elképesztő megszállottsággal és átszellemült gyermeki rajongással korzózik a stadion múzeumában. Számára ez egy családi élmény; 40 ezer ember akarja ugyan azt, mint ő és ez erőt ad. Végül a meccs az ő javukra zárult. Nagy a boldogság, még az örömkönnyekkel is küszködnie kell.
   

Szotyit a szájba és gól


 

Madrid-Juventus visszavágó, Puzsér borostyán színű hegesztőszemüvegben a plátói szerelem milyenségéről fabrikál érdekes elméleteket. Szerinte a csapatához való viszoinya a régi lovagi szerelmeket idézi, azaz, hogy a Juve nem is tud róla, ő mégis él-hal érte.  Bár tudom, hogy mi lett a meccs eredménye, tövig rágom a körmeimet, annyira izgulok Róbert lelkiállapotáért. Döntetlennel végződik a rangadó, a boldogság-faktor kicsapja a stadion tetejét.
 

19. rész
 

Shopping

 


Puzsér úr ezerrel készül a nagy túrára: kellékeket gyűjt az El Caminóra. 20 literes hátizsákot szeretne, de a bolti szakértő ajánl mindent, mi szem szájnak ingere. A kritikus mestert nem ejtették a fejére, nem igényel polármellényt, csak a legszükségesebbeket.
 

20. rész

 
 

Mivel mással zárulhatna mesterünk storyboardja, mint egy Hajdú-per lezárásával. Robi ismeri annyira a dráma szabályait, hogy egy példaértékű keretes szerkezettel tegyen pontot a Szelfi végére. A pert sikeresen megnyeri, de persze a küszöbön áll még közel tíz megmérettetés, így akad majd az El Camino után tennivaló itthon is. Egy dolog ottmarad az események margóján, a tény, hogy Róbertnek túl kell lépni gyermeki lelkén és az ország lelkiismerete helyett át kell alakulnia egy boldog emberré.

Ajánlott videók

Legnépszerűbb videók

Teljes adások RTL Most Logo