Műsorújság
RTL Most

A NASA nagyon rákapcsolt, özönlenek a lélegzetelállító fotók az űrből

Bár testközelből még csak egyetlen magyar tapasztalta meg a világűrt, az univerzum kutatása elképesztően izgalmas még a Földről szemlélve is, főleg, mióta képeken nézegethejük a tőlünk sokmillió fényévnyire lévő égitesteket. Mától hivatalosan is beköszönt a csillagászati ősz, de ne csüggedjen, íme az elmúlt hét legmenőbb hírei a NASÁ-tól, hogy semmiről se maradjon le!
Most Ön lesz a képen látható Farkas Bertalan, úgyhogy öveket becsatolni, mert gyorsan ki is lőjük az űrbe!


(Forrás: origo.hu)


1. Ilyen a kilátás a Plútó légköréből

A Naprendszer legtávolabbi égitestének sorsa meglehetősen hányatott: karrierje fényesen indult, ugyanis 1930-as felfedezésekor még bolygóként tartották számon, a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban azonban megfosztotta a több, mint hét évtizeden keresztül birtokolt címtől, és kihúzták a bolygók listájáról. Végül piciny mérete okozta a lefokozást, ugyanis a szintén a Plútó pályáján keringő és újonnan felfedezett Eris nevű kisbolygó nagyobbnak bizonyult nála. Márpedig az akkor elfogadott csillagászati ukáz szerint egy égitest akkor bolygó, ha

- a Nap körül kering
- gömb alakja van
- nincs a pályáján nála nagyobb égitest.

A Plútó a harmadik feltételt az Eris "felbukkanásával" elbukta.

Az amerikai Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ tavalyi konferenciáján újból felvetődött a gondolat, hogy a Plútót vissza kellene sorolni a bolygók elit klubjába, azonban ez egyelőre nem hivatalos állásfoglalás, a Plútó tehát jelen pillantban nem bolygó, de ez a kérdés valószínűleg még jó darabig megosztja majd a tudóstársadalmat. A Wikipédia a legrissebb csillagászati sztenderdnek megfelelően törpebolygóként határozza meg.



Cserébe viszont a legújabb felvételek tanulsága szerint olyan jégsapkákkal büszkélkedhet, amilyenekhez hasonló a földi Antarktisz területén fordulnak elő. A NASA New Horizons, azaz Új Horizontok névre keresztelt űrhajójának sikerült "közeli" képeket lőnie a nem bolygó bolygóról. Ezesetben a közeli azt jelenti, hogy az égitesttől 18 000 kilométeres távolságban születtek a felvételek, ami elég figyelemreméltó teljesítmény, mivel a Plútó legnagyobb Földtől mért távolsága kb. 5 milliárd (!) kilométer.

Így kel fel a Nap a Plútón:



A törpebolygó körül gomolygó anyagtömeg fagyott nitrogénből áll. Mivel a Plútó a Naptól legtávolabb eső égitest a Naprendszerben, az itt uralkodó hőmérséklet is jóval alacsonyabb, mint például a Földön.

A lenti bekeretezett részen a "Plútó szívének" is nevezett Sputnik Planum-nak keresztelt területet láthatjuk:



Itt még közelebbről:



A kb. 3-8 km széles völgy felszínét a feltételezések szerint fagyott nitrogén borítja.

Ön is elképzelte már, milyen lehet a törpebolygó felszínén sétálgatni? Akkor nincs egyedül, Karl Kofoed grafikus digitális technikával rajzolta le, hogyan mutathat a bolygó egészen közelről. A fantáziakép alapjául a New Horizons program fenti felvételeit vette alapul:


2. A Szaturnusz holdján gigantikus óceán  található

Az Enceladus a bolygó hatodik legnagyobb holdja, amelyet jóval hamarabb felfedeztek, mint a Plútót, már 1789 óta tudunk a létezéséről. Felszínét jeges páncél borítja, amely szinte 100%-osan visszaveri a felé érkező napsugarakat. A Szaturnusz pályáján keringő Cassini űrszondának hála egyre többet tudunk a felépítéséről.

A legújabb mérések szerint a jégpáncél alatt és a központi szilárd mag között egybefüggő óceán húzódik, akárcsak a Jupiter Európa nevű holdja alatt. A felfedezés azért is fontos, mert a folyékony víz az élet kialakulásának egyik feltétele.


3. Szeptember 28-án kombóban érkezik a szuperhold és a holdfogyatkozás

Maga a holdfogyatkozás elég gyakori jelenség, azonban az, hogy egybe essen a szuperholddal, rendkívül ritka, legutoljára 1982-ben fordult elő, aki pedig hétfő hajnalban lemarad róla, egészen 2033-ig kell várnia, ha újra ilyen élményben szeretne gyönyörködni. A különleges együttállásra hétfő hajnalban, éjfél után nem sokkal fog sor kerülni, szerencsére a világ szinte minden részéről - így Magyarországról is - megfigyelhető lesz.

A szuperhold nevű jelenség létrejöttekor a Hold a szokásosan megfigyelhető teliholdhoz képest 14 százalékkal nagyobbnak tűnik és 30 százalékkal fényesebben ragyog az égbolton, mivel 50 km-rel közelebb van a Földünkhöz, mint más esetekben:



Ez a 2013-as szuperhold például ilyen lélegzetelállítóan nézett ki:


4. Ma, azaz szeptember 23-án van a napéjegyenlőség

Ezen a napon a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik, ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett. Indiánnyár ide vagy oda, sajnos a csillagásznaptár szerint ez már hivatalosan is az ősz kezdete az északi félgömbön, így hazánkban is.
Azonban ne zuhanjon nyár végi depresszióba, hiszen elérkezett a szüreti bulik szezonja is, úgyhogy a lehülés idején is lesz ok az örömre!

Vagy kövesse az ókori kelták hagyományait, akik ezt az időszakot Mabon, azaz a Földanya ünneplésének szentelték, hogy még utoljára hálát adjanak a nyár végi bő termésért!

(Forrás: nasa.tumblr.com, nasa.gov)

Legnézettebb videók