Hiába emelkedett 10 év alatt duplájára a magyar átlagkereset, egyre jobban leszakadunk Közép-Európától is

A Házon kívül stábja kísért el vásárolni egy szlovákiai magyar asszonyt a határ túloldalán.  A darálthúst nagyjából annyiért vették, mint Magyarországon. A tésztáért és a sajtért viszont feleannyit se fizettek. A paradicsomhoz pedig a harmadért jutottak.

Pelcner Végh Barbara anyasági szabadságon van 3 hónapos kisfiával. Amúgy tanár egy felvidéki általános iskolában, ahol havi nettó 350 ezer forintnak megfelelő eurót keres.

„Éppen most 2023. január elsejével volt a pedagógusoknak 10 százalékos fizetésemelésük, az iskolában dolgozóknak, de nem pedagógiai alkalmazottaknak pedig 7 százalékos, valamint szeptember elsejétől szintén várható egy 12 százalékos fizetésemelés” – mondta.

Magyarországon az átlagkereset nőtt nagyot a GKI friss kutatása szerint. Egy évtized alatt több mint a duplájára. 2021-ben a nettó 292 ezer forintot közelítette. Ám még így is csak a román és a bolgár átlagbért előzte, euróban számolva. A harmadik legrosszabbul a fizették magyarokat az Unióban, pedig 2010-ben még a szlovákoknál és a lengyeleknél is jobban kerestünk.

„Az az oka, hogy a kelet-európai térségben sokkal jobban hasznosították eddig a forrásokat. Tehát sokkal inkább a munkabérek növelésére helyzeték a hangsúlyt. És emiatt a bérek ugyanolyan vagy sokkal jobb ütemben nőttek, mint a magyar bérek, emiatt a különbség nőtt a magyarországi és az ottani bérek között” – mondta a Híradónak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

A GKI szerint fokozódik a magyar bérek leszakadása. Azt mondják, 2021-hez viszonyítva 15 százalékkal értékelte le a piac a forintot az euróhoz képest, ráadásul tavaly novemberben és decemberben Magyarországon mérték a legmagasabb inflációt az Unióban.

„A helyezésünk valószínűleg még lejjebb fog kerülni. Jó eséllyel az utolsó előtti helyre, valószínűleg Bulgária azért nem fog tudni megelőzni bennünket” – vetíti előre Molnár László.

Kerestük a kormányt, mikor érhetik utol a magyarországi fizetések az uniós átlagot, de erre nem válaszoltak. Az OECD tanulmányára hivatkozva azzal érvelnek, hogy tavaly a harmadik negyedévben csak Magyarországon nőtt az Unióban a reálbér. Illetve, hogy például „a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztás mértékéig” a bérek vásárlóértékének megőrzését segíti.