Híradó

Külföldre mutogat a kormány az egyetemekről folyó vitában, de mindenhol egészen más a gyakorlat, mint nálunk

Litauszky BalázsLitauszky Balázs

2023. január 18. 19:44

A magyar kormány rendszeresen hivatkozik arra az alapítványivá alakított egyetemekről szóló vitában, hogy más országok egyetemeinek testületeiben is ülnek politikusok. Az RTL Híradó utánanézett több ilyen politikusnak és kiderült: ők a hazaiaktól eltérően nem szólnak bele az egyetemek működésébe, csak tanácsokkal segítik a döntéshozókat. Az Európai Bizottság szerint nem a tagállamokat kellene összehasonlítani, hanem arról kell beszélni, hogy Magyarország végrehajtja-e a vállalásait.

Tavaly előtt ment végbe a felsőoktatás legnagyobb átalakítása. Az egyetemek többsége és vagyona állami fenntartásból közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz került. A kormány szerint erre azért is volt szükség, hogy az EU-ból érkező, több mint 1600 milliárd forintnyi uniós támogatást majd hatékonyan tudják felhasználni. Az alapítványi kuratóriumokba fideszes politikusok, miniszterek is bekerültek. Emiatt – egész pontosan a működés és pénzek felhasználásának átláthatatlansága miatt – javasolta azt az Európai Bizottság, hogy ezeknél az egyetemeknél függesszék fel az Erasmus+ és a Horizont Európa programok finanszírozását.

A kormány szerint ez „elfogadhatatlan és tűrhetetlen”.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón furcsállotta, hogy más uniós egyetemeknél nem merülnek fel ilyen kifogások.

„Stefan Müller CSU politikus 2002 óta a Budestag tagja, Friedric Alexander Universitat Erlangen Nürnberg tanácsadótestületének tagja. München jelenlegi főpolgármestere, hogy egy szociáldemokratát is hozzak, a Technische Universitat München kuratóriumi tagságát is betölti – sorolta Gulyás a német példákat.

Varga Mihály pénzügyminiszter is megemlített több, szerinte hasonló külföldi példát az állami hírügynökségnek adott interjújában. Angelika Niebler és Andreas Schwaab európai néppárti képviselők a Müncheni Műszaki Egyetem kuratóriumának és a Freiburgi Egyetem tanácsadó testületének munkájában vesznek részt, Marina Kaljürand észt szocialista képviselő pedig 2010 óta tagja a Tallinni Egyetem kuratóriumának.

Megkerestük ezeket az intézményeket, választ egyelőre csak a Friedric Alexander Universitat Erlangen Nürnbergtől kaptunk.

Azt írták: 

nincs aktív politikus az egyetem döntéshozó tanácsában.

A többi egyetem honlapjáról is az derült ki, hogy 

a tanácsadó testületek vagy kuratóriumok leginkább az egyetem és a nyilvánosság közötti kapcsolatot segítik és tanácsokkal látják el az intézmény döntéshozóit. Ezzel szemben a magyar egyetemek kuratóriumának tagjai dönthetnek az intézménynek nyújtott állami és uniós források felhasználásáról, kinevezésük élethosszig tart.

 Erről a Transparency International Magyarország jogi igazgatója beszélt korábban a Híradónak.

Végérvényesen, visszavonhatatlanul élvezik a megbízatásukat. Soha senki őket nem fogja tudni őket leváltani. Teljes felhatalmazással végzik a vagyonkezelést. Senki nem szólhat hozzájuk ezen a területen

– sorolta Ligeti Miklós.

Hozzá vagyunk szokva a kettős mércéről szóló kommentárokhoz az ilyen ügyekben, mondta az Európai Bizottság vezető szóvivője az RTL kérdésére. Eric Mamer szerint nem a különböző tagországokat kellene összehasonlítani, hanem arról kell beszélni, hogy Magyarország végrehajtja-e azokat a jogszabályi módosításokat, amelyekben megállapodtak, és amelyeknek része az összeférhetetlenség felszámolása.

Az Erasmus+ támogatásának felfüggesztése 21 egyetem hallgatóját érintheti 2024-től. A kormány korábban azt mondta, ha nem sikerül megállapodni a bizottsággal, a költségvetésből kifizetik a program költségeit.

#Híradó#Videó#Belföld#erasmus#egyetem#képzés

Címlapról ajánljuk