Gazdaság

Már céldátum sincs a magyar euróhoz, a bolgároknál és a románoknál is hamarabb lesz, mint nálunk

Rédli BalázsRédli Balázs

2023. január 6. 5:03

Alacsonyabb inflációt, csökkenő kamatokat és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet jelentene az euró bevezetése az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint, az Orbán-kormánynak azonban mostanra már céldátuma sincs arra, hogy mikor lehetne áttérni az uniós fizetőeszközre. A forint árfolyamának mélyrepülésére utalva a miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy vannak érvek az euró bevezetése mellett, mégis ellenzi azt. Horvátország pár napja huszadikként csatlakozott az eurózónához, vagyis az egyik legnépszerűbb nyaralóhelyen is eurót kell majd váltani az utazáshoz. Ahogy a dolgok állnak, a bolgárok és a románok is hamarabb kapják majd euróban a fizetésüket, mint a magyarok. 

Használhatatlan bankkártyákkal és időnként elérhetetlen banki szolgáltatásokkal indult az új év Horvátországban. A szomszédban január elsején tértek át a közös uniós fizetőeszköz, az euró használatára. Az átállás hétvégéjén az ATM-ek több mint fele nem működött, hogy fel tudjanak készülni az új bankjegyek kiadására – tudósított az Euronews. Két hétig még az eddigi fizetőeszközt, a kunát is elfogadják, utána azonban csak euróval lehet majd fizetni. 

Bár az euróban kapott fizetésnek a horvátok többsége vélhetően örül, az árak elszabadulásától sokan tartanak.

Az Európai Bizottság felmérése szerint a lakosság 55 százaléka támogatja az euró bevezetését, a megkérdezettek 81 százaléka azonban aggódott amiatt, hogy minden drágulni fog miatta. „Az összes árat felfelé fogják kerekíteni. Sok embernek van jelzáloghitele, nem tudjuk, mi lesz a kamatokkal” – mondta a Deutsche Wellének Ivana Horvat, aki egy pékséget üzemeltet Zágrábban. „Tartok az év első hónapjaitól. Sok embernek nehézséget okozhat az átállás” – jegyezte meg egy idős férfi. 

A horvát kormány azonban nagyon bizakodó. Marco Primorac pénzügyminiszter a Politico-nak azt mondta: az ország államadóssága meredeken csökkenni fog a következő években, és azt remélik, az euró az infláció hatásaitól is segít majd megvédeni a horvát gazdaságot.

Nálunk már céldátum sincs

Horvátország a huszadik uniós tagállam, ahol bevezetik az eurót. A szomszédos ország csatlakozásával már csaknem 350 millió európai él az eurózónában, amihez utoljára Litvánia csatlakozott, 2015-ben. Mostanra csak hét tagállam maradt, ahol saját fizetőeszközt használnak. Vannak köztük olyanok, akiket a gazdaságuk teljesítménye alapján tárt karokkal fogadnának: például a svédeket – ők azonban egy 2003-as népszavazáson úgy döntöttek, hogy nem fogják bevezetni. 

A dolgok jelenlegi állása szerint a bolgárok és a románok is hamarabb fogják euróban kapni a fizetésüket, mint a magyarok. 

A közös fizetőeszközt Bulgáriában jövő év elejétől szeretnék bevezetni, Romániában pedig 2029-től.

Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az euró bevezetését, a 2010-es kormányváltás után pedig arról beszélt: reális esetben 2020-ra lehet magyar euró, de akár egy vagy két évvel korábban is sor kerülhet a bevezetésére. Az Orbán-kormánynak mostanra azonban már céldátuma sincs. „Nincs napirenden és nem szorgalmazom” – ezt válaszolta a miniszterelnök a tavaly év végi sajtótájékoztatóján, amikor az euró előszobájának számító árfolyammechanizmusba történő belépésről kérdezték.

Orbán Viktor a forint árfolyamának, ahogy fogalmazott, „hektikus változásai” miatt jogosnak nevezte az euró bevezetésével kapcsolatos kérdést. De a szavai alapján ő úgy látja: az országnak jobban megéri, ha kimarad belőle. 

Szerintem ha a a magyar gazdaság növekedni akar és fel akar zárkózni, akkor jobb, ha az eurózónán kívül marad
 

– fogalmazott a miniszterelnök tavaly decemberben. Szerinte akkor jobb belépni, ha felzárkózásnál fontosabb a stabilitás. „De én azt javasolnám Magyarországnak, hogy a gyors felzárkózást tegye az első helyre, és ezért ne lépjen be” – mondta Orbán Viktor.

Gyenge forint, elszabaduló árak

Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár szerint 

nem igaz, hogy az euró a növekedés gátja lenne. 

A szakember az rtl.hu-nak azt mondta: erre is, és az ellenkezőjére is van példa. „Nem az euró a meghatározó a növekedésben. Például a csehek nagyon szépen teljesítenek az euróövezeten kívül. De ez miránk már nem igaz. A Balti-országok bevezették az eurót és szédületes növekedést produkáltak. Tehát abszolút nem igaz, hogy az euró akadályozná a növekedést” – magyarázta.

A szakember szerint a közös fizetőeszköz egyfajta védőhálót jelent, nem érik olyan spekulatív támadások mint a forintot. Azt is hangsúlyozta, hogy miközben Magyarországon 22,5 százalékos az infláció (és ki tudja, hol a vége) 18 százalékos kamat mellett, addig az eurózóna 10,1 százalékos inflációja csökkenő pályán van van - 2,5 százalékos kamatszinttel. 

Jóval kisebb az infláció, és az embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy elértéktelenedik a megtakarításuk, minden kiszámíthatóbb, hogyha eurónk van
 

– mondta. 

Győrffy Dóra szerint a kormány vélhetően azért utasítja el a csatlakozást az eurózónához, mert ragaszkodnak az önálló monetáris politikához. „Eddig is az volt a stratégia, hogy a versenyképesség fenntartása érdekében folyamatosan leértékelték a forintot. Ennek látjuk a következményeit: már örülni kell annak, ha 400 forint alá bukik az euró, 18 százalékos kamatszint mellett. Ennek a révén biztosítják azt, hogy a magyar munkabérek nemzetközi összehasonlításban alacsonyak maradjanak, és ez a versenyképesség alapja. Pedig lehetne más is, például az, hogy az itt dolgozók magas minőséget és hozzáadott értéket teremtenek, de úgy tűnik, ezt a célkitűzést nem merik bevállalni.”

Szerinte bármilyen felfordulás van a pénzügyi piacokon, a magyar gazdaság mindig megérzi a hatásait, nem kis részben a forint sebezhetősége miatt. „Az jól látszik, hogy bármi van a nemzetközi piacokon, akkor a forint leértékelődik. Amikor jött a Covid, akkor a 340-ből 370 lett az euró, aztán jött a háború, akkor lett 400. Bármilyen külső sokk van, arra a forint mindig reagál.” Ez pedig szerinte az árak elszabadulásához is hozzájárul. 

A folyamatos leértékelődés fűti az inflációt, nem véletlen, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció az Európai Unióban 
 

– magyarázta. 

Győrffy Dóra azt is hozzátette, hogy az euró a nehezebb gazdasági helyzetben lévő tagállamokban is népszerű, ami szerinte azt mutatja, hogy az emberek értékelik azt a stabilitást, amit biztosít. „Az olaszok sem vágyják vissza a lírát, és a görögök sem a drachmát. Akkor sem, ha a gazdaságuk nem nő a kívánt mértékben. De az amúgy sem az euró miatt van, hanem a gazdaság szerkezeti reformjainak az elmaradása miatt.”

Nálunk is népszerű az euró

A magyar lakosság kétharmada támogatná az euró bevezetését – derült ki Friedrich-Ebert-Stiftung és a Policy Solutions 2022 májusában bemutatott kutatásából. A támogatók aránya ráadásul hét százalékkal nőtt 2019-hez képest (57-ről 64 százalékra). Hasonló eredményre jutott tavaly a Republicon Intézet is az Eurobarométer és a Závech Research adatainak elemzésével. Szerintük a kormánypárti szavazók többsége is egyetért azzal, hogy Magyarországon be kell vezetni az eurót.

A fejünk felett döntenének

Bár az Orbán-kormány egyik legnépszerűbb politikai fegyvere a nemzeti konzultáció, és rendszeresen hivatkoznak arra, hogy ők kikérik az emberek véleményét, úgy tűnik, az euró bevezetéséről nem akarnak társadalmi párbeszédet. Pedig az rtl.hu-nak nyilatkozó makroelemző szerint érdemes volna minél hamarabb belevágni. 

A magyar kormány most már több mint tíz éve úgy viszonyul az euró bevezetéséhez, hogy majd mi megmondjuk, hogy mikor lesz az jó nektek
 

 – mondta Beke Károly, a Portfolio elemzője. „Az, hogy nem foglalkozunk vele és nincsen napirenden, szerintem minden szempontból rossz” – tette hozzá. Pedig szerinte meg kellene vitatni és el kellene dönteni, hogy egyáltalán bevezetjük-e az eurót, és ha igen, akkor mikor, milyen árfolyamon és milyen feltételekkel.

Ez viszont több éves társadalmi egyeztetést jelentene. „Az eurózónához akkor érdemes csatlakozni, amikor az a gazdaság minden szereplőjének a legmegfelelőbb. Ebbe beletartoznak a vállalkozások, az állam, és a háztartások is. Nem szabad kisajátítani ezt a döntést: nem szabad úgy csatlakozni az eurózónához, hogy majd a kormány eldönti, ekkor csatlakozunk és pont. Erről egy komoly, több évig tartó egyeztetésre volna szükség.”

Beke Károly szerint előnyei és hátrányai is vannak annak, ha a kormány ragaszkodik egy saját hazai fizetőeszközhöz. „Az előnye, hogy megmarad az önálló monetáris politikánk, mi döntünk a kamatról, nem kell az Európa Központi Bankhoz alkalmazkodnunk. A hátránya viszont a kiszámíthatatlanság. A külföldi befektetőknek számolni kell az árfolyamhatással. Tavaly láttuk, hogy mekkora utat járt be a forint árfolyama 350 és 430 között.”

Hosszabb távon azonban az ország szerinte jobban járna az euró bevezetésével. 

Van egy rövidtávú inflációt növelő hatása, az árak felzárkózása miatt. Ez a fájdalmas része a dolognak, illetve az önálló monetáris politika hiánya. De hosszú távon biztos, hogy az ország előnyére válna a stabilitás és a kiszámíthatóság
 

 – mondta az elemző. 

Az euró magyarországi jövőjével kapcsolatban az rtl.hu a Pénzügyminisztériumot, és a kormányt és a gazdaságpolitika irányát mostanában többször is kritizáló Magyar Nemzeti Bankot is megkereste – de sem a minisztérium, sem a jegybank nem válaszolt. 

Nyitókép: magyar euró bankjegy tanulmányterve a Vagyóczky Károly festőművész, Ferenczy-díjas grafikusművész, bankjegytervező 80. születésnapja alkalmából rendezett, Hogyan csináljunk pénzt? című kiállításon, a Bélyegmúzeumban 2021. szeptember 30-án. Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

#Gazdaság#forint#euró#euróárfolyam#ma#románia#bulgária#horvátország

Címlapról ajánljuk