A boldog nemzetek titka – de mi, magyarok miért nem lehetünk közöttük?

A téli sötétség és a – számunkra – barátságtalan időjárás ellenére is boldogok a finnek, mert megtanultak együtt élni a körülményeikkel. A hosszú téli estéken sem unatkoznak és mindig ott a remény, hogy eljön a tavasz és a nyár. Ezt még 2022-ben mondta a Fókusznak Markku Virri egykori finn nagykövet. Szerinte egy ország jólléte nagyban függ attól, hogyan épül fel a társadalma és kik a vezetői. A kulcs az elégedettség, a magabiztosság, a kiegyensúlyozottság és a nyugalom. De mit jelent a boldogság?

Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus Arisztotelészt, a görög filozófust idézi, aki szerint aktivitás. Nem egy pillanatnyi érzés, vagy egy pillanatnyi érzés kiterjesztése órákra, napokra, hetekre, hanem valami, amit azonosítunk egy érzéssel, amikor jól érezzük magunkat. Arra figyelmeztet, hogy a boldogság semmiképpen sem összekeverendő az elégedettséggel, de a tartós elégedettség érzése is vezethet végül boldogsághoz.

Sokkal nagyobb az anyagi biztonság Finnországban, mint Magyarországon.

Ezt Zelenai Ilona mondja, aki több mint 10 éve költözött egy finn nagyvárosba. Az anyagi jólét mellett a kiváló iskolarendszert emelte ki – az országban 18-19 éves korig ingyenes a kiemelkedően színvonalas oktatás, és az egyetemi tandíj is nagyon alacsony. 

Szvetelszky Zsuzsanna szerint abban, hogy Finnország mindig az elsők között végez a boldogságlistán, komoly szerepet játszik az oktatás színvonala és a tanárok megbecsülése. Ezek ugyanis jóval többet jelentenek annál, mint hogy jók az iskolák, ez ugyanis a jövőről szól.

Az oktatás a jövőbe vetetett hit, így a finn emberek bizonyosak lehetnek arról, hogy az ő országukban a jövő nagyon fontos. És ez is egy fontos faktor aközött a sok között, ami a boldogságot meghatározza

– magyarázza a szociálpszichológus.

A boldogságlista második helyén Dánia végzett. Nem véletlen, hogy a skandináv országok évről-évre ilyen jól teljesítenek. Az együttműködés, átláthatóság és erős demokrácia működtetése növeli a bizalmat és elégedettséget szül – ezt emelte ki Sara is, a dán idegenvezető. Úgy gondolja, hogy a boldogság inkább azt jelenti, hogy az emberek biztonságban érzik magukat. 

Nagyon bízunk a társadalmunkban és egymásban is. Mindig azt feltételezzük, hogy az emberek jót akarnak

– mondja.  

A Cápák között sikeres üzletasszonya, Tomán Szabina szerint a boldogság legfontosabb összetevői az egészség megőrzése és a szerettei közelsége.

Ő úgy érzi, teljes és kerek az élete, annak ellenére is, hogy 

Magyarország a World Happiness Record listáján csupán az 51. helyen végzett. 

Pontosan ugyanott, ahol egy évvel ezelőtt. De miért? És hogy lehet, hogy számos, Magyarországnál jóval szegényebb, nehezebb helyzetben lévő ország sokkal előrébb végzett?

Szvetelszky Zsuzsa emlékeztet, hogy sok társadalomkutató szerint a nyelv cselekvés és akció is egyben. Mi, magyarok pedig jellemezhetőek vagyunk a panaszkommunikációval. 

Ez a fajta kommunikáció negatívabb az átlagnál és rányomja bélyegét az érzéseinkre

– mondja.

A kommunikációnkra jellemző a melankólia, a társadalom pedig 1945 után egyfajta rutinná alakította ki az úgynevezett panaszkommunikációt, amit azóta is generációról generációra öröklődik, és aktívan – persze károsan – befolyásolja a mindennapi érzéseinket és hangulatunkat.

Koronavírusjárvány, aszályok, orosz-ukrán háború, energiaválság, infláció – az elmúlt időszakban nem sok okunk volt a boldogságra, és nem is volt miből újratöltekezni. Ennek ellenére a Covid-időszak megtanított minket arra is, hogy az egészen apró dolgoknak is tudjunk örülni. Például a szabadban maszk nélkül sétálásnak.

A boldogság nagyon összetett fogalom. Összefüggésben van a pénzzel, de számos olyan tényezővel is, melyek által valaki biztonságban érezheti magát. Ilyen például a jogbiztonság, az oktatás vagy éppen az egészségügy helyzete.

Pszichiáterek szerint azonban leginkább és tartósan az emberi kapcsolataink tesznek minket igazán boldoggá.