A legújabb Marvel-film szerencsére nem okoz csalódást. Igazi édeskés, cuki tini film lett, ami még inkább ráébreszti az embert, milyen fájdalmasan szép dolog is a szerelem. Ja igen, és szeretünk Tony Stark!

Pókember még mindig az a lúzer, akivel bármikor elmennénk nyaralni

A Bosszúállók: Végjáték után kicsit olyan, mintha a nulláról indulna újra a Marvel univerzum, hiszen egy nagyon szépen befejezett korszak ért véget, ami egyszerre jelentette a búcsút is imádott hőseinktől. Azonnal fel is tehetjük a kérdést: ezek után mire lehet szüksége a rajongóknak?

Kevin Feige és csapata jól döntött, hogy az első történet középpontjába Pókembert helyezték. A Tom Holland főszereplésével újjáélesztett – most már tényleg tini –  Peter Parker az egyik legszerethetőbb az összes életben maradt hősünk közül, aki ráadásul pontosan azt az új irányt képviseli, amit a leginkább megszerettünk az utóbbi évek szuperhősfilmjeiben: emberi és esendő.

Nem akarunk sokat elárulni a Pókember: Idegenben történetéről, elég annyi is, hogy Tony Stark halála után minden felkavarodik mentoráltjában, aki még annyira se tudja, mit kezdjen szuperhős képességeivel, mint azelőtt. A kötelesség, a világ elvárásai és a saját érzelmei ütköznek össze ebben a moziban, ami ráadásul egy igazi nosztalgiavonat mindenkinek, aki átélte tiniként azt a habos-babos, cuki szerelmet, ami most a mi Peterünk fejét is elcsavarja, mindezt ráadásul egy kalandos osztálykirándulással fejelik meg.

Pókember még mindig az a lúzer, akivel bármikor elmennénk nyaralni
 


Pókember még mindig hibázik, Pókember még mindig egy aranyos lúzer, Pókember a legjobb ellenszer a Bosszúállók: Végjáték után maradt gyászos és szomorú űrre. Pláne úgy, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak benne az emberi tényezők.

A Marvel-filmekre jellemző humor, a karakterek közötti dinamika szerencsére itt is marad, ráadásul sikerül még jobban beemelniük Tony Stark egykori testőrét, Happy-t (Jon Favreau) a történetbe, aki May nénivel (Marisa Tomei) együtt olykor-olykor ellopja a show-t.

Azt is be kell vallani, hogy az utóbbi időben jellemző játékidő növekedés az egyetlen ellensége a folytatásnak, ugyanis helyenként túlhúzták, és emiatt néha unatkozhatunk is alatta. Ezen szerencsére a zseniális humor és maga a főszereplő Tom Holland képes túllendíteni minket.

Pókember még mindig az a lúzer, akivel bármikor elmennénk nyaralni
 


Egyetlen kérdőjel maradt csak bennünk a mozi után: Jake Gyllenhaal. Már az előzetesek alapján se tudtuk hova tenni Mysterióként, és ugyanez az érzésünk marad a film nézése közben is. Parker továbblépése, felnőtté válása, sőt még a cuki csajozási tervei is sokkal jobban viszik a filmet, mint az új karakter és a srác közötti kapcsolat.

A végén azonban így is megvan a katarzis, amire vágytunk, ráadásul Tony Stark is megkapja a tökéletes búcsúját.

10/7

A Pókember: Idegenben július 4-én rajtol el a mozikban!

Képek: InterCom