Műsorújság
RTL Most

A Minden, minden túlszárnyalhatja a Csillagainkban a hibát?

A lassan kultikussá váló történet úgy tűnik, hogy utódjára talált! A mozi ráadásul nem kevés érzelmet váltott ki belőlünk: lássuk, mit gondolunk az idei év tini drámájáról!

Minden korszaknak megvannak a nagy regényei, ahogyan az egyik korosztály a Zabhegyezőben találta meg azt, amire vágyott, úgy a következő Harry Potter varázslatos világába menekülhetett el a szürke hétköznapok elől. Legutóbb a Csillagainkban a hiba lett a fiatalok kedvence, most a Minden, mindent bújja mindenki.

Nos, az utóbbi két mű nemcsak ebben, hanem filmre vitelében is hasonlít, de azt kell mondjuk, a Minden, minden egyáltalán nem lett egy második Csillagainkban a hiba! Bár az alaptörténet, hogy két fiatal egymásba szeret - boldogságuk útjába pedig csupán egyikük betegsége áll - stimmel. De hát hány ilyen halálos szerelmet láttunk már a vásznon! Ezek szerint most megkapjuk a modernkor Love Story-ját?

Nos, ismét el kell, hogy keserítsük a klasszikusért rajongókat, a Minden, minden egy nem mindennapi film, egy bájos és igencsak bajos szerelemről, ami azonban nem valószínű, hogy beírja magát a filmtörténelembe, vagy a romkom imádók emlékezetébe, pedig…!

Minden megvan benne, ami a sikerhez kell(ene):

A Minden, minden egy rendhagyó szerelmi történet: Maddyről (Amanda Stenberg), az eszes, érdeklődő és élénk fantáziájú 18 éves lányról - aki egy betegség miatt nem hagyhatja el hermetikusan lezárt otthonát -, és Ollyról (Nick Robinson), a szomszédban lakó srácról szól, aki fittyet hány az akadályokra. Az ingerszegény környezetben élő Maddy bármit megtenne, hogy minél többet megtapasztalhasson a külvilágból, és átélhesse első románcát. Miközben az ablakon át kémlelik egymást és telefonos üzenetekben kommunikálnak, Olly és közte mély kötelék szövődik: bármit kockára tennének azért, hogy együtt lehessenek... még ha mindent el is veszíthetnek.

Ahogyan azt már említettük, van két lelkes kamasz, akik gyönyörűek és akiket csodásan fényképeztek az egész játékidő alatt. Amanda Stenberg nemcsak szép, de nagyon hiteles is, ráadásul úgy tűnik, többrétű tehetség, hiszen énekel is, az egyik dalát még a filmben is hallhatjuk. Nick Robinson, a Jurassic World kissráca, lassan férfivá érik és tipikusan az a színész lehet, akinek elég egy nézés, egy mosoly, akárcsak Ryan Goslingnak, hogy női szíveket törjön össze.

Valamint ott van ez a különleges alaphelyzet, hogy a lány betegsége bezárva tartja őt, míg a fiú csupán kintről csodálja kiszemeltjét.

Ehhez társul a modern soundtrack, amibe belefér a 2000-es évek lazasága, az idei év legpörgőssebb slágerei és az egészen régi időket idéző dallamok is.

Mindez pedig csodálatos környezetben, a precízen megválogatott színek játékával történik: minden karakternek megvan a saját árnyalata, amelyeknek mögöttesebb tartalma van, mint ahogyan azt első pillantásra gondolnánk!

Csakhogy, ezeket a karaktereket hiába játsszák tehetséges színészek, méghozzá jól, ha nincsen különösebb mélységük, nincsenek eléggé kidolgozva. Amikor pedig már azt hinnénk, hogy végre közelebb kerülhetünk hozzájuk, banálisan eltusolják a dolgot, nehogy komolyabb vizekre kelljen evezni a film cselekményét is.

Ugyanis az érdekes, mégis ismerős alapfelállást nem használják ki, inkább csak a felszínt kapargatva sodródunk az árral. A konfliktusok és problémák vagy lógva maradnak és a háttérbe szorulnak, vagy egy suhintással megoldódnak, hogy végül a fiatalok csak azzal foglalkozhassanak, hogy szeretik egymást, mi pedig ámulhassunk, hogy minden, de tényleg minden, milyen szép!

Pedig egészen jó megoldások is voltak a filmben, amik elérték, hogy reménykedni kezdjünk, hogy a végén mégiscsak valami jó fog kisülni ebből!

Ezek miatt a pillanatok miatt szerintünk mégis, minden negatívum ellenére is, érdemes megnézni Stella Meghie első rendezését, de ha megfogadtok egy tanácsot: ne szinkronos változatot válasszatok!

A Minden, minden augusztus 3-tól a mozikban!

Legnézettebb videók