Híradó

2005.11.16. 10:58 (szerda)

Terrortámadás Budapesten

Terrortámadás Budapesten

A buszrobbantásról először senki sem akart beszélni. Aztán elmondták, terrortámadás volt.

1999. szeptember:Horst Meyer holtteste a bécsi utcán. Tűzpárbajban egy bécsi rendőr lőtte le.

2004. szeptember:Andrea Klump a vádlottak padján. A német terroristanőt tavaly ősszel ítélte el a bíróság.

1991. december 23.14 évvel ezelőtt a magyar rendőrök valószínűleg egyáltalán nem ismerték sem Horst Meyer, sem Andrea Klump nevét. Ahogy a terrorizmusról is csak valami távoli elképzelésük lehetett.

„Éppen egy értekezletet tartottunk, amikor érzékeltem, távolról hallatszott, nem volt túl erős, de valahogy rögtön a többi zajból kitűnt, hogy ez egy robbantás” – meséli Vörösmarti Mihály, a repülőtér volt biztonsági igazgatója.

A helyszínt percek alatt ellepték a rendőrök, a gyorsforgalmi utat lezárták. Azt első pillanatban látták, hogy itt nem baleset, hanem szándékos robbantás történt. 9 óra 35 perckor. A gyorsforgalmi úton lángoló busz, összeroncsolódott rendőrautó, vérző sérültek és káosz fogadta a kivezényelt rendőröket. Erről az életvédelmi osztály egyik munkatársa felvételeket is készített.

„Abban az időben nem volt még terrorcselekmény a BTK szerint, és azért mi folytattuk a nyomozást, több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt, de ezt igazság szerint már akkor is a nemzetbiztonságiaknak kellett volna, de nem volt törvényi hely” – mondta Chilkó Ferenc, az életvédelmi osztály egykori vezetője.

A robbanószert, kb. 20 kg semtexet csapágygolyókkal és szegekkel telepakolva egy kocsiban rejtették el a merénylők. A Fiatból szinte semmi nem maradt.

„A repülőtéri dolgozók meg az utasok közül rengetegen kitódultak, és itt össze-vissza mászkáltak mindent, nekem közrendvédelmi állományban akkor éppen nyolc rendőröm volt, aki hadra fogható volt, hát nyolc rendőrrel nem sok mindent lehetett kezdeni egy ekkora területen” – mondta Vörösmarti Mihály, volt biztonsági igazgató.

Mint később kiderült, a terroristák a Ferihegyi úttal párhuzamos vasúti töltés mögött várták a buszt egy bérelt autóban. Valószínűleg azonban elvétették az időzítést, így nem a buszt, hanem az előtte lévő rendőrautót robbantották fel. A szétégett autóban ülő két rendőr a csodával határos módon, túlélte a merényletet. Kerestük a két rendőrt, de ők ma már nem szívesen beszélnek a 14 évvel ezelőtt történtekről. A buszban négyen sérültek meg, de végül mindannyian kijutottak Izraelbe.

Különösen azért, mert alig néhány nappal azelőtt próbálták lelőni a budapesti török nagykövetet. Ma már tudjuk, hogy a két eset között nem volt összefüggés, Boross Péter belügyminiszter mégis megrendülten tájékoztatta a Parlamentet a történtekről:

„A kísérő rendőrautó kiégett, és két rendőr súlyosan megsebesült, az autóbusz utasai közül négy fő sebesült meg, fokozatról nem tudok tájékoztatást adni. Úgy hiszem, a T. Ház megértéssel fogadja azokat az intézkedéseket, idegenrendészetet illetően is, amelyeket ezt követően kötelességem megtenni, hogy ilyen gyalázatos események Magyarországon – immáron pár napon belül a második – ne fordulhassanak elő.”

A kiégett autóbusz kivándorló orosz zsidókat szállított, akik egy egyezmény alapján ekkor már második éve utaztak Budapesten keresztül Izraelbe. Útjukat az izraeli titkosszolgálat biztosította, de magyar rendőrautók is kísérték őket. 1989 és 1992 között csaknem másfél millióan települtek így át a zsidó államba. A magyar titkosszolgálatot mégis készületlenül érte a támadás.

„A szervezetnek volt más dolga is, saját magával, át kellett alakulnia, úgyhogy nem állíthatnám, hogy csúcsra járatva működött akkor Magyarországon az elhárítás” - mondta Gálszécsy András nyugalmazott miniszter.

Gálszécsy András volt a rendszerváltás utáni első titokminiszter. Azt mondja, semmilyen információjuk nem volt arról, hogy készül valami.

„Senki nem számított egy ilyen merényletre. Arra aztán végképp nem, hogy kiderült utólag, hogy nem is palesztinok voltak a tettesek, ez végképp meglepő volt.”

Abban az első perctől biztosak voltak, hogy valaki a buszon utazó zsidókat akarta felrobbantani. A logikus magyarázat az lett volna, ha egy palesztin szervezet áll a merénylet mögött. De a nyomok már kezdettől mást mutattak.

„Meg tudtuk állapítani azt, hogy a két járművet, mind a Fiat Tipot, mind az Unot azonos, de hamisított német útlevéllel bérelték”- mondta Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozóiroda igazgató-helyettese.

Mivel a nyomok egyértelműen német merénylőkre utaltak, a magyar rendőrök felvették a kapcsolatot a német nemzetbiztonságiakkal. Azok meg nem akartak hinni a fülüknek.

„Volt egy nagyon magas beosztású férfi, azt mondta nekünk, hogy ez nem lehetett német, mert ők ezt teljesen fölszámolták az országukban, de ha német, akkor erről ne beszéljünk, hanem azonnal meg kell fogni, aztán majd a többi az ő dolguk lesz” – mondta Chilkó Ferenc.

De nem csak a németeket, a magyarokat is meglepte ez a fordulat.

„Arra aztán végképp nem számított senki, hogy az elkövetők németek. Hiszen 44 után a németeknek már nem volt szokása zsidókat gyilkolászni, erről leszoktatta őket a második világháború vége, úgyhogy erre aztán végképp nem számított senki” – mondta Gálszécsy András.

A nyomozók mindenesetre összeszedtek mindent, amit itthon lehetett. Még DNS-mintát is vettek a két bűnöző által bérelt lakásból, amit kiküldtek Németországba - pedig ez akkoriban még nem volt napi gyakorlat a magyar rendőrségnél.

„Magyarországon úgy voltak akkoriban ezek a dolgok, hogy vagy Németországba mentünk ki, és kértünk segítséget, majd aztán mikor itt is beindult, akkor szépen átvették” – mondta Chilkó Ferenc.

A merénylet után nyilatkozott a Híradónak Izrael budapesti nagykövete is. Úgy tűnt, őt annyira nem lepték meg a történtek:

„Majdnem biztos, hogy ezt nem magyarok követték el, voltak már a múltban megfélemlítések, és több mint valószínű, habár még egyik szervezet sem vállalta a felelősséget, de több mint valószínű, hogy egyik ilyen organizáció követte el ezt a merényletet” – mondta Naftali Krausz, Izrael egykori budapesti nagykövete.

Valószínűleg a nagykövet is a palesztinokra gyanakodott. Ehhez tudni kell, hogy a rendszerváltás előtti magyar kormány nem Izraellel, hanem inkább a palesztinokkal rokonszenvezett. Így aztán érthető, hogy az izraeli biztonságiak nem voltak túl nagy bizalommal a magyar titkosszolgálat iránt.

„A terrorszervezetek Magyarországot elsősorban pihenőállomásnak használták, erről vannak is információk, hogy azért olyan arab személyek megfordultak Magyarországon, akik itt pihentek, illetve bizonyos szervezeteknek a pénzügyi központja szintén itt volt. Ezért volt ez a robbantásos merénylet szokatlan és váratlan ebben az időben” – mondta Varga Miklós biztonsági szakértő.

Azzal a politikusoknak is számolniuk kellett, hogy a rendszerváltással nem csak jó dolgok járnak együtt.

„Magyarország belekerült abba a zónába, belekerült a világnak abba a térségébe, ahol ilyen események bekövetkezhetnek. Számomra nem csak azt jelenti, hogy meg kell erősíteni minden vonatkozásban a közbiztonságot, a biztonsági erőket, hanem azt is jelzi, hogy mindenkinek sokkal, de sokkal nagyobb felelősségtudattal kell ebben az országban nem csak kormányozni, hanem működni, cselekedni, azt mondanom se kell, hogy minden merényletet, minden hasonló akciót a lehető legmélységesebben el lehet ítélni” – mondta Antall József.

A magyar rendőrök – az izraeli és a német titkosszolgálattal közösen – összegyűjtöttek mindent, amit tudtak, aztán lezárták az ügyet azzal, hogy a német szálat a külföldi kollégák viszik tovább.

Eltelt néhány év, és úgy tűnt, fordulat várható.

1999. szeptember, Bécs:Az osztrák híradó arról számolt be, hogy elfogtak két, nemzetközi körözés alatt álló terroristát. A párost már figyelték egy ideje. Tűzharcba keveredtek velük, és a férfit, Horst Ludwig Meyert lelőtték. Élettársát, Andrea Klumpot őrizetbe vették. A két terrorista ekkor már évek óta Bécsben élt, és mindketten dán diákoknak adták ki magukat.

A németek már korábban úgy vélték, hogy Klumpnak és Meyernek köze lehetett a budapesti robbantáshoz, de bizonyítékuk nem volt. A halott Meyertől és az előzetesben lévő Klumptól mintát vettek, amit összehasonlítottak az 1991-ben Budapesten begyűjtött DNS-mintákkal. És megvolt a bizonyíték.

Mint kiderült, Meyer és Klump mindketten az 1970-ben alapított, Vörös Hadsereg Frakció nevű német terrorszervezet tagjai voltak. A csoport a globalizáció ellen harcolt, bankrablásokból és emberrablásokból szereztek pénzt. Tagjai közül sokan palesztin kiképzést kaptak, és az arab világgal szimpatizáltak.

„Amikor a német hatóságok hajtóvadászatot indítottak ellenük, akkor heten elindultak, és úgymond emigrációba vonultak, és a Közel-Keletre távoztak, ahol szélsőséges palesztin szervezetektől fegyveres kiképzést kaptak. Mivel ez ingyenes volt, ők tulajdonképpen szívességből, vagy ennek ellentételezéseként amerikai, illetve zsidó érdekeltségek elleni támadásokkal fizettek meg a kiképzésért, és ezért kerülhetett sor a magyarországi merényletre” – mondta Petőfi Attila.

Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a budapesti merényletre. Ennél többet a magyar illetékesek nem tudnak, vagy ha mégis, hát nem beszélnek róla. Azóta se.

„Értelmes magyarázat erre nincs. Az elkövetők pedig nem beszélnek róla, tehát nem derült ki. Nem illik bele a képbe, egyáltalán nem illik bele, se a szervezetnek a képébe, se a körülményekbe. Nem lehet tudni” – mondta Gálszécsy András.

Petőfi Attila, aki annak idején vizsgálóként vett részt a nyomozásban, ma is őrzi faliújságján a két terrorista körözési képét.

„Róluk annyit kell tudni, hogy még 1989-ben Rota városában, Spanyolországban hasonló módszerrel egy robbantásos merényletet követtek el, ott ugyanazt a módszert használták, mint Budapesten, vagyis plasztikus robbanóanyagba szegecseket, csapágygolyókat helyeztek, ezzel megnövelve a repeszhatást. Szerencsére ott személyi sérülés nem történt” – mondta Petőfi Attila.

Andrea Klump ezért a merényletért kilenc évet kapott, és már börtönben ült, amikor a budapesti robbantás miatt új eljárást indítottak ellene. A nő sokáig tagadott, ám miután kiderült, hogy a DNS-minták egyértelműen bizonyítják bűnösségét, bevallotta, hogy annak idején segített Meyernek. Bár azt állította, hogy a merényletben nem vett részt, csupán a lakás és kocsibérlésben segédkezett, a bíróság 12 év börtönbüntetésre ítélte. A tavalyi híradások szerint a nő a beismerő vallomás után bocsánatot kért a kivándorlóktól, és a megsebesült magyar rendőröktől.

18

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.

Elmúltam 18, megnézem
Nem nekem való
!

Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!

Megnézem
Nem nekem való
!

A tartalom megtekintése csak az X-Faktor Elit Klub tagjai számára engedélyezett!

A tartalom megtekintése csak az X-Faktor Elit Klub tagjai számára engedélyezett!