Híradó

2005.02.03. 11:21 (csütörtök)

Hogy is volt a békekölcsönnel?

Hogy is volt a békekölcsönnel?

A békekölcsön-jegyzés elvileg önkéntes volt. Azt hirdették, hogy a jegyzés népszavazás is egyben. Aki pénzét odaadja, az Rákosi Mátyás mellett teszi le a garast.

A logika ismerős volt mindenkinek, ezután csak az következett, hogy aki nem jegyez békekölcsönt az a nemzet és a szocializmus ügyének árulója. A munkahelyi faliújságra kirakták, és az üzemi rádióban bemondták azok nevét, akik keveset ajánlottak föl.

A falvakban a tanácsi alkalmazott végrehajtó bizottsági titkár volt az agitálással és a jegyzések begyűjtésével megbízva. A kölcsön hivatalosan önkéntes volt, valójában azonban kötelező volt, teljesíteni kellett a központilag meghatározott tervet.

'Be kellett hívni a hivatalba a kulákot, hogy mennyit jegyzett. Bizony nagy megszorítás volt. Nem volt pénze. Kérdezte, most akasszam fel magam? Ha nem fizetsz, akaszd fel magad'  - mesélt az akkori esetekről Késmárki Emil, volt végrehajtó bizottsági titkár.

Mádon mindenki ismerte a végrehajtó bizottsági titkárt, hiszen ő vezette a házasságkötéseket, nem vívott ki magának osztatlan rokonszenvet azzal, hogy végrehajtotta a központi utasításokat. Igazi népi ízességű névtelen levelet kapott ekkor a felesége.

"Vigyázzon az urára, mert agyon fogják ütni, este ne nyisson ajtót, mindig az utca közepén járjon…"

Az állam pedig mindent megtett, hogy népszerűsítse a kölcsön jegyzését.

Bodó Sándor festőművésznek 1955. augusztusában azt a feladatot adták, hogy plakátot rajzoljon, buzdítsa a munkásokat, mennél több kölcsönt adjanak - immár a hatodik jegyzésen.

A plakát rajzolása közben erősen morfondírozott. A betűket imitáló krix-kraxok közé – úgy emlékszik, nem szándékosan – beírta azt, ami eszébe jutott.

'Gondolkodtam, hogy egy 20 éves fiatalember, aki 40 év múlva kap pénzt, az nem ér egy fabatkát sem. És olyan erővel gondolkodtam, hogy a jelölés között ezt beírtam' – emlékszik vissza Bodó Sándor festőművész.

A festő szerencséjére még a nyomdában kiszúrták a lázító szöveget. Szerencséjére. Mert így csak hat év börtönre ítélték, és nem életfogytiglanra. Azért egy sakk-készlet elkészítésére jutott ideje a börtönben.

A békére adott pénz nagy részét azonban – különös logikával – a hadipar és a hadsereg fejlesztésére fordították. 1949-ben egy politikai elemzés szerint a „háború kitörése, ha nem is azonnal, de néhány éven belül várható, amiből az következik, hogy előkészületeinknek olyan fokot kell elérni, hogy erre az időre jól felszerelt, kiképzett csapatokkal és katonai vezetéssel rendelkezzünk.”

A hadsereg létszámát két év alatt negyvenezerről kettőszázhúszezer főre duzzasztották, a szolgálati idő pedig három év volt. A kommunisták, ahogy magukat nevezték a Magyar Dolgozók Pártjának vezetői, kénytelenek voltak belátni, hogy a háborús készülődés mellett nem tarthatóak a népjóléti intézkedések.

Farkas Mihály honvédelmi miniszter kézírásos levelet írt Rákosi Mátyásnak:„a honvédelmi kiadások növekedésével kapcsolatosan lényeges változtatásokat vagyunk kénytelenek végrehajtani az ötéves tervben… Azt hiszem, hogy nem célszerű egyszerre mindennel kijönni. Válasszuk az adagolás taktikáját… terjesszük a nép elé eredeti tervünket minden változtatás nélkül.”

A hadikiadásokról nemcsak a nép, hanem a párt vezetése sem tudott. A bújtatott – nehézipari fejlesztéseknek álcázott – költségek mellett még kettős könyvelést is vezettek.

'Volt az említett többmilliárd forintos nagyságrend, amit költségvetésen kívüli kezelésnek neveztek, és ez csak néhány példányos feljegyzésekben fordult elő, és erről tudott a politikai vezetés tíz legfontosabb tagja, és akik a legfontosabb posztokon gyakorolták a hatalmat' – mondta el Germuska Pál történész.

Az egyszerű emberek minderről mit sem tudtak. Ők csak az áruhiányt érezték, hiszen a hadi- és nehézipar fejlesztése mellett nem jutott energia az ellátás megszervezésére. Ez volt az a korszak, amikor lesöpörték a padlásokat a falvakban, a tyúkok alól elvitték a tojást, a tehetősebb gazdákat árurejtegetéssel vádolták. Ekkor mondta Rákosi, mintegy a nép megnyugtatására, hogy összébb kell húzni a nadrágszíjat, nem szabad megenni az arany tojást tojó tyúkot. Azt pedig, aki titokban, azaz feketén mégis enni kívánt, és levágta az állatait, azt lecsukták. Mint például Bodó Sándor rabtársát.

'Mondták neki, hogy ne vágjon feketén, kivitte a lepedőt az udvarra és azon vágta. Két évet kapott'- emlékszik vissza Bodó Sándor.

Az állam pedig kommunista eszméket akart megvalósítani. Állítólag mindenkiről gondoskodott.

'Ingyen lakáshoz jutsz, ingyen ebédelsz, üzemi konyhán eszel, a gyereket beteszed a napközibe, ott ingyen ellátják, azt a pénzt nem is adjuk oda, mert úgyis mindent kapsz, tehát egy havi zsebpénzt kapsz – idézte az akkori gondolatmenetet Germuska Pál történész.

A zsebpénz, azaz a fizetés egy részét be kellett adni a békekölcsönbe, hiszen ha nincs pénz, akkor áru sem kell. Ráadásul a kölcsönnel nyerni is lehetett. A nyertesek többségéről propagandafilm is készült. Aztán a nagy kapkodásban néha előfordult, hogy egy-egy családról – a régi nyersanyagot fölhasználva – kettő is. És valahogy nem mindig emlékeztek a filmesek, hogy az előzőben mi is volt. Egy ilyen, 1952-ben forgatott dokumentumfim-párt találtunk a Nemzeti Filmarchívumban. A család igen meglepődött, amikor megmutattuk nekik a filmet, mert a filmben például jóval több nyereményről beszéltek, mint amennyit a család valóban kapott.

Amikor a békekölcsönt kibocsátották, az állam azt ígérte, a kölcsönt öt esztendő alatt visszafizetik. De nem törlesztettek időben. Aki nem nyert, az rosszul járt: az utolsó kötvényeket 1970-ben fizették vissza: az infláció ellenére csak névértéken. A pénz akkor éppen harmadát érte.

18

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.

Elmúltam 18, megnézem
Nem nekem való
!

Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!

Megnézem
Nem nekem való