Híradó

2004.09.01. 21:28 (szerda)

80-as évekbeli szexszimbólumok

80-as évekbeli szexszimbólumok

A 80-as években Bíró Ica, Bálint Ágnes, vagy Komjáthy Ágnes mosolygott a kártyanaptárokon és a nejlonszatyron. A Fókuszban ők meséltek.

Évtizedekkel ezelőtt a szenzáció erejével hatottak, meztelenkedésükkel egyaránt lenyűgözték az erősebbik nem ifjabb és korosabb tagjait. Nem csoda, hiszen nem lehetett őket nem észre venni, ugyanis mindenhonnan ők néztek vissza ránk. Bizonyára még most is vannak olyanok, akik emlékeznek ezekre az arcokra vagy éppen ezekre az igéző szemekre, a dús keblekre, amelyek egykor a különböző naptárakról igéztek tekintetükkel.

„Mi is gyűjtöttük, ez egy kultikus tárgy volt. Ha visszagondolunk, mindenkinek  a tárcájában ott volt a biciklis nő, szerették gyűjteni”- mondta Hollódi Gergely.

Kártya, fali vagy éppen asztali formában robbantak be a köztudatba, és már a megjelenés pillanatában arattak.

„Plakátnaptárakon ott tündököltünk az irodákban és még kellemetlen helyeken is, például autószerelő műhelyekben, teherautó sofőrjénél” – emlékszik vissza Bálint Ági.

Ott voltak az öltözőszekrényekben, a kollégiumok falain, sőt könyvjelzőként is megállták a helyüket. Később pedig tapéta helyett a mellékhelyiségek falairól is ők kacsintottak ránk.

„Elmentünk egy fotózásra, és akkor aláírtattak velünk egy szerződést, amiben az állt, hogy nem korlátozzuk a forgalmazást. Így előfordult, hogy először ülőgarnitúrán, később pedig ugyanazzal a fotóval egy hűtőszekrény mellett jelentem meg összeollózva” - mondta Komjáthy Ági.

„A kozmetikai szerektől kezdve a tévéig mindent mi reklámoztunk. Felkaptak egy embert, és utána mindenre őt fotózták, nem csoda, hogy meguntak” - mondta Bálint Ági.

Modellekből egykor még kevés volt, így a falinaptárhősök után hatalmas volt a kereslet.

„Olyan kezdetleges technikával dolgoztak, hogy engem lefotóztak és rám rajzoltak egy papucsot, meg itt levágták a fejemet, elég furcsa formája lett, gagyi volt” - mesélte Dr. Kovács Valéria.

Egy-egy fotózásért 300 forintot is megkaptak- csak összehasonlításképpen: egy átlagfizetés akkor 1500 forint volt.

 „Ha nem tudott különböző arcunk lenni, akkor nem hívtak, ezért mindig más színű hajunk volt, mindig más parókánk. Mi egymást megismertük a képeken, de más nem tudta, hogy mi mi vagyunk” – mondta Komjáthy Ági.

A legtöbbet foglalkoztatott modellek közül Bíró Ica még ma is őrzi azokat a naptárakat, amelyeken egykor ő tűnt fel. Érkezésünkkor pillanatok alatt egy kiállítást varázsolt kalendárium gyűjteményéből.

 „Ez volt akkor az egyetlen dombor-nyomásos falinaptár, édesapám rakta el. A cég, aki fotózta, szóval az ő munkásai, amikor kimentek az akkori Oroszországba, azt mondták, hogy ott két Ica poszterért adtak egy Junost tévét” - mesélte Bíró Ica.

Icát tehát vitték az oroszok, de vették a magyarok is – úgy emlékszik, hogy 80 forintért. Ő 1979-ben jelent meg először kártyanaptáron, neve ma már védjegy, és ezt az akkori egyetlen reklámeszköznek, a naptárnak is köszönhette. 

Hóllódi Gábor régi gyűjtő, társával együtt felkarolta a kártyanaptár rég elfeledett műfaját, és egy könyvben jelentette meg a több ezres kollekcióját. Amit tudott, ismerősöktől begyűjtött, de annyi félét és darabot gyártottak Icáékból, hogy sorsukat senki sem tudta nyomon követni. 

„Több hiánycikk is volt, például a színész sorozatból. Ilyenkor még egy uzsonnát is képesek voltunk feláldozni érte” - mondta Hollódi Gábor.

Aprócska kis bikini, sejtető, szexi fehérnemű maximum ennyit mutattak, mutathattak meg a 60-as években magukból a lányok.

 „Évtizedeken keresztül tabu volt az akt fotózás, államilag tiltott. Aki mégis mert fotózni, azt letartóztatták, de azért megcsinálta a képet – mondta Módos Gábor fotós.

Módos Gábor 1963-ban mert először akt képet kiállítani, amiből később naptár is lett. A modellek között volt tanárnő, iskolás lány, háziasszony, akik nem merték az arcukat adni a képekhez. Néha persze a turpisság kiderült, és hatalmas botrányokat kavart.

„Volt olyan modell, aki dolgozott, de férjhez ment és a fiú barátja felvásároltatta vele az összes képet, ami még nyomdában volt, és visszamondatta”- mesélte a fotós.

Fotómodellek nem vállalhattak aktot, megvoltak az erre szakosodott lányok, akik hosszú idő után a 80-as években végre felfedhették bájaikat.

„Engem nem szerettek ruhában látni az emberek, engem mindig csak aktokra hívtak” - mondta Kalmár Zita.

Az erotika elözönlötte az országot. Az újságos standok megteltek fedetlen keblekkel és már új évet is pucér lányokkal köszönthettük.

„Mindet az akttal próbáltak meg eladni. Mindent ezzel reklámoztak..”- emlékezett vissza Kalmár Zita.

Kalmár Zita fokozatosan, apránként dobta le magáról a ruhadarabokat. 20 évesen – bár szülei nem tudtak róla- az egyik legfelkapottabb aktmodell volt. A kalendárium hozta meg számára is az elismerést, de egyszer majdnem az állásába került, amiért jogosulatlanul, kevésbé esztétikusan jelentettek meg testéből részleteket.

„Az egyik képet feldarabolták, és úgy adták el…”

Zita perre ment, és a cég 100 ezer forint kártérítést fizetett neki. Ebből vette élete első autóját. Az erotikus fotózás már a múltté, Zita azóta sikeres üzletasszony. Jó helyen volt jó időben, és még a szerencse is mellé szegült, úgy, ahogy a többi naptárhőshöz. Bár azóta több év telt el, akkori képeik sokunkban még mindig elevenen élnek…

18

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.

Elmúltam 18, megnézem
Nem nekem való
!

Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!

Megnézem
Nem nekem való