KERESÉS search-close

titkosítás

18 tartalom van megjelölve ezzel a címkével: "titkosítás"

2700 fiatal halt meg a harcokban

Titkos statisztikai jelentés készült 60 évvel ezelőtt az 1956-os forradalom áldozatairól. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal hozta nyilvánosságra. Az 1957-ben készült összesítésből az derül ki, hogy 2700-an haltak meg a forradalom alatti harcokban, az áldozatok több mint fele még 30 éves sem volt. A jelentése mindössze 100 példányban készült, és csak kevesen férhettek hozzá. A titkosítást a rendszerváltás után oldották fel.

Titkolnák a TAO-költéseket

Az államtitkoknál is jobban védené a kormány a tao-pénzek adatait – mondja az adatok nyilvánosságáért már több pert is nyerő civil szervezet. A Transparency International szerint, ha elfogadják a kormány tervezetét, akkor az idők végezetéig el lehetne titkolni bármilyen közpénzadatot. A szintén több pert megnyerő DK szerint a kormány inkább törvényt módosít, ahelyett, hogy betartaná azokat. A kormányt hiába kerestük, nem reagáltak. Magyarországon érvényben van egy olyan törvény, amely szerint a cégeknek nem kell befizetni a társasági adót a közös költségvetésbe, hanem eldönthetik, hogy melyik sportegyesületnek vagy fociklubnak adják.

 

Magyar cégek is kaptak a vírusból

Magyar cégeket is megtámadott az a számítógépes vírus, ami a világ több országában titkosította nagy cégek és kormányzati intézmények adatait. Ezt az egyik érintett az RTL Híradónak is elismerte. A titkosított adatok visszaállításáért a vírus váltságdíjat követel, de a kibervédelmi szakember szerint nem érdemes fizetni.

A metró állapota is titok lehet

Akár a hármas metró műszaki állapotát is titkosíthatják, ha hatályba lép egy nemrég elfogadott törvénymódosítás. Ez még a köztársasági elnök aláírására vár. A fejlesztési minisztérium szerint nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési okok indokolják, hogy a vasúti járművek állapota titokban maradjon. A szocialisták ezt elfogadhatatlannak tartják, és januárra tüntetést szerveznek a metró mielőbbi felújításáért.

Az MNB is tovább titkolózhatna

30 évre titkosíthatja majd a jegybank is, hogy miért és mennyi közpénzt költ ingatlanokra, autóra, saját őrségre, illetve, kivel újtatja fel az épületeket - a Transparency International nemzetközi korrupciókutató szerint. Hétfőn számoltunk be arról, hogy terrorveszélyre hivatkozva a kormány közérdekű adatok megtagadását tenné lehetővé egy újabb törvénymódosítással. A Fidesz frakcióvezetője azt mondja, a változás kizárólag műszaki adatokra vonatkozik majd. Az ellenzéki pártok szerint viszont a jegybank költéseit akarja eltitkolni a kormány.

Tovább titkosítana a kormány

Egy törvénymódosítás szerint 30 évig titokban maradhat, mennyiből és hogyan épül például a miniszterelnök új hivatala, új vasútvonalak, pályaudvarok, repülőterek. A belügyminiszter nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadná meg a kiemelt jelentőségű beruházások adatainak kiadását. Az MSZP szerint a kormány saját üzleteit akarja eltitkolni. Az adatvédelmi hatóság elnöke azt mondja: nem alkotmányellenes a tervezet.

Terrorveszélyre is hivatkoznak

Terrorveszélyre hivatkozva 30 évre titkosíthatná a vasúti fejlesztések egy részét a kormány, és rendeletben határozhatná meg, merre haladjon a vasúti pálya - tudta meg a 444.hu. Az erről szóló javaslatot a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be a parlamentnek. Az LMP-nél azt mondják, a kormány a vasúti óriásberuházások részleteit is eltitkolná, hogy saját embereit juttassa előnyhöz. A tárca szerint a korlátozás csak a vasúti járművekre vonatkozik majd. 

LMP: Ez kenőpénz, ne titkosítsák

Alkotmánybírósághoz fordul az LMP, hogy ne lehessen titkosítani a TAO pénzeket. A párt szerint a bíróság korábban már kimondta, hogy az adókedvezmények közpénznek számítanak. A TAO pénz a társasági adó azon része, amelyet a vállalkozások nem az államkasszába fizetnek be, hanem például sportegyesületeknek ajánlhatnak fel. A Tao pénzek adótitoknak nyilvánítását a kormány kezdeményezte, a Parlament pedig nemrég elfogadta. A kabinet szerint a módosítás célja nem a titkosítás volt.

Meg akarják védeni az adományozókat

Az adományozókat akarják megvédeni a politikai támadásoktól – egyebek mellett ezzel indokolja a stadionépítésre költött pénzek titkosítását a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az erről szóló törvénymódosítást kedden szavazta meg az Országgyűlés. Az LMP szerint egy korábbi jogerős ítélet szerint az adókedvezmény is közpénz – vagyis a TAO támogatások részleteit nem lehetne eltitkolni. A legtöbb ilyen támogatást eddig a felcsúti akadémia kapta.

Titkosak lesznek a sporttámogatások

Titkosította a kormány a stadionépítésre költött pénzek felhasználását. A nemzetgazdasági miniszter előterjesztését kedden elfogadta a parlament, így a jövőben nem lehet megismerni, hogy a cégek mennyit ajánlanak fel a társasági adókedvezményükből a sportegyesületeknek. A kormány szerint csak egyértelművé és átláthatóbbá tették a társasági adókedvezmények felhasználását. A szocialisták viszont azt állítják: a kabinet titkolózik. Ennek ellenére tévedésből megszavazták a módosítást.

Titokban maradnak a bontás részletei

Nem költöznek a rendőrségi helyszínelők a volt ipari minisztérium Margit körúti épületének helyére, mégis titok marad a korábban ott álló épület bontási munkálatainak egy része. A bontási engedélyt és a terveket ugyanis még akkor titkosították, amikor úgy volt, hogy rendőrségi objektum lesz az épület helyén. A szocialisták a tervek nyilvánosságra hozatalát követelik, a kormány szerint ezt csak jogszabály módosítással lehetne megtenni.

Újra titkosítást terveznek az állami cégeknél

A Magyar Posta után az összes állami vállalat gazdálkodási adatainak egy részét tikosítaná a kormány. Az erről szóló rendelkezést a jövő évi költségvetés tervezetében vette észre a 444.hu. Az Együtt szerint a kormány sajátjaként tekint a közpénzre, ezért titkolná, mire költik. A kormány azzal érvel, hogy csak azok az adatok lesznek titkosak, amelyek nyilvánosságra kerülése hátrányos helyzetbe hozná az állami cégeket.

Terítéken a Paks II-ügy

Egy magyar bíróság elnapol egy tárgyalást. Tárgy: a Paks II atomerőmű szerződéseinek nyilvánossága. Történetesen másnap az országgyűlés 30 évre titkosítja ezeket a szerződéseket. Ezzel a jogi út bezárul. Vagy mégsem? – kérdezzük a sokadik Paks-perét indító Szél Bernadettet és Ligeti Miklós szakjogászt.

Orbán ellenzékben bírálta a titkosítást

Nem csitul a vita a Paksi Atomerőmű bővítésének titkosítása kapcsán. A parlament kedden szavazta meg, hogy 30 évig ne lehessen tudni a szerződések részleteit. Az LMP Orbán Viktor 2008-as kijelentéseivel példálózik. Akkor ellenzéki vezetőként Orbán a Déli Áramlat gázvezeték építésének titkosítása miatt kritizálta a Gyurcsány-kormányt.

30 évre titkosították a paksi beruházást

Az energetikai államtitkár szerint azért ilyen hosszú időre, mert nagyjából 17 év múlva készül el a reaktor és kellett még egy kis ráhagyás. Az ellenzéki pártok Áder Jánoshoz fordultak, hogy ne írja alá a törvényt, mert szerintük alkotmányellenes, hogy egy 12 milliárd eurós beruházás részleteit eltitkolja a kormány.
 

Egy fideszes nem ért egyet a titkosítással

Az Orbán kormány volt energiaügyi államtitkára sem ért egyet a Paksi szerződések titkosításával. Bencsik János a parlamenti vitában arról beszélt, a közpénzből épülő beruházásnál a magyar társadalomnak joga van hozzáférni bizonyos adatokhoz.

Az LMP tart a túltitkosítástól


szerző:
2011.04.10. 18:40
^
18

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett! Figyelem! Ez a médiatartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával - azaz kiskorúak kizárása mellett – férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt.

A tartalom megtekintése csak 18 éven felüliek számára engedélyezett!

Elmúltam 18, megnézem
Nem nekem való
!

Figyelem, a következő videó a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokat és hanghatásokat tartalmazhat!

Megnézem
Nem nekem való