Csaknem 800 nyelvvizsga bizonyítványt semmisített meg az ELTE Origó Nyelvcentrum. A Magyar Közlönyben megjelent információt a 24.hu vette észre. Az évtized legnagyobb nyelvvizsga-hamisítási ügyében tavaly májusban született jogerős ítélet, az érintett bizonyítványokat érvénytelenítették. A csalás miatt százhúsz embert ítéltek el.

Sokaknak megkönnyebbülést hozott, amikor eltörölték a diplomák kiadásához kötött kötelező nyelvvizsgaszerzést. Azonban a munkaerőpiaci felvételek nem változtak – mondta Németh Olívia angoltanár a Reggeliben. Akinek nincsen nyelvtudása, annak nem biztos, hogy könnyű lesz állást találnia – a cégek értékelik a nyelvtudást, akár fizetési különbséget is tesznek eszerint a munkavállaók között. Az angoltanár szerint az intézkedéssel csak időt nyertek a fiatalok, de a nyelvtanulás elől nem menekültek. Mi a legfontosabb nyelv ma a világban? Mennyire nehéz az angoltanulás, és milyen nyelvtanárt érdemes választani? Kiderül a videóból.

2024. január 1-jétől tovább emelkedett az első sikeres nyelvvizsga, illetve első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás, az érintettek akár 66 700 forintot is visszaigényelhetnek.

November végéig el kell hagynia azoknak az oroszoknak Lettországot, akik nem kértek határozatlan idejű tartózkodási engedélyt.

Magyarországon a 25-34 év közöttiek alig harmada rendelkezik felsőfokú oklevéllel, ennél csak Románia és Olaszország teljesít rosszabbul. Az rtl.hu-nak nyilatkozó oktatáskutatók szerint a kormány leszűkítette a felsőoktatásba jutás lehetőségét, ez okolható a kedvezőtlen trendért. A kötelező nyelvvizsga eltörlése és a tömeges diplomaosztogatás főleg az idősebb hallgatókat érintette, ezért nem mutatkozik meg az arányokban.

Idén már nem várják el az ELTÉ-n a nyelvvizsgát azoktól, akik diplomázni szeretnének. A döntést az egyetem pár hónappal azután jelentette be, hogy a Parlament a felsőoktatási intézmények kezébe adta az ezzel kapcsolatos döntést. A szakmai szervezetek attól tartanak, hogy ez a diplomák értéktelenné válásához vezethet.

Egyes esetekben idegennyelv-ismereti követelményeket állítanak majd, a felvételinél pedig kemény pluszpontokat fog érni egy nyelvvizsga.

Megtette a hatását a koronavírus, a megváltozott adózás és a nyelvvizsga-amnesztia.

Ennek értelmében, azok a hallgatók, akik idén augusztus 31-ig záróvizsgáztak, de nincs nyelvvizsgájuk, megkapják az oklevelüket.

A helyzet ráadásul még tovább romolhat, egy törvényjavaslat ugyanis lehetővé tenné, hogy az egyetem döntsön arról, szükséges-e nyelvvizsga a diplomához.  

A törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. 

Az Orbán-kormányok 2010 óta a felsőoktatáshoz való ingyenes hozzáférés szűkítésében, a szakképzés erősítésében és az elitképzés kialakításában hittek. Ám a felvételizők száma olyan mértékben zuhant be, hogy az rtl.hu által megkérdezett egyetemi tanár szerint most a köz- és felsőoktatási politika kudarcát egyaránt megpróbálják elfedni.

Változik a felsőoktatási felvételi, és megszünteti a kormány a nyelvvizsga-kötelezettséget. Mindez azt jelenti, hogy az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, egy diplomához kell-e papírral igazolni a nyelvtudást, illetve hogy a felvételinél miért járhat plusz pont. A Híradó által megkérdezett egyetemek vezetői szerint az új felvételi rendszer segít majd a legkiválóbbak kiválasztásában. A nyelvtudásról azonban az intézmények többsége nem akar lemondani.

Változik a felsőoktatási felvételi, és megszünteti a kormány a nyelvvizsga-kötelezettséget. Mindez azt jelenti, hogy arról, hogy egy diplomához kell-e papírral igazolni a nyelvtudást, az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora komoly lehetőséget lát az átalakításban.

A magánórákért akár dupla árat is kérhetnek a tanárok a pandémia előtti időszakhoz képest.

A Nyelvtudásért Egyesületnél is azt mondják, eddig alig jelentkeztek vizsgára az egyetemisták.

A kilencvenes években egyetemi diplomásként szerepelt a Fidesz alelnöke a parlamenti adatlapján, pedig azóta sem szerezte meg az oklevelet.

Akkor is jár többletpont a nyelvvizsgáért a felvételin, ha csak az egyik fele van meg. A pénteken megjelent kormányrendelet szerint az írásbeli vizsgáért a komplex vizsgával egyenértékű, a szóbeliért a pontok fele jár majd az idei felsőoktatási felvételin. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke azt mondja, a könnyítés több ezer diákot érinthet.

Vizsgálatot indított az Oktatási Hivatal a Corvinus Egyetemen, hogy kiderüljön: szabályosan nevezték-e ki tanársegédnek, majd később adjunktusnak Karácsony Gergelyt. A kormányközeli Magyar Nemzet írta meg, hogy a főpolgármesternek nem volt megfelelő nyelvvizsgája a posztok betöltéséhez. Karácsony Gergely ma azt mondta: ő minden dokumentumot bemutatott a kinevezése előtt, így a vizsgálat őt nem, csak az egyetemet érinti.

A kormány megfontolandónak tartja, hogy idén is nyelvvizsga engedményt kaphassanak a végzősök. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája két nappal ezelőtt kérte, hogy a vírushelyzet miatt idén se kelljen nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. Ellenkező esetben 25 ezer hallgató diplomája ragadhat bent. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint idén egy olyan hónap volt, amikor át kellett szervezni a vizsgaidőpontokat vagy a személyes oktatást. Így, aki akart, tudott és jelenleg is tud nyelvvizsgát tenni.

Nyelvvizsga nélkül is adják meg a diplomát! Ezt kéri a minisztériumtól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. Szerintük nagyjából 25 ezer diploma ragadhat be idén, mert sok diák nem tudta letenni a nyelvvizsgát a járványügyi korlátozások miatt. Az Innovációs Minisztérium úgy reagált: az online nyelvvizsga beépült a vizsgaközpontok általános gyakorlatába.  

Sokkal kevesebben nyelvvizsgáznak, mint tavaly ilyenkor - az általunk megkérdezett nyelviskola szerint. És bár a legnagyobb nyelvvizsga központok megszerezték az online vizsgáztatáshoz szükséges engedélyt, csak a jelentkezők 20 százaléka él az ennek lehetőségével a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint. Sokan, főleg középiskolások, még mindig inkább a hagyományos, tantermi vizsgához ragaszkodnak.

14 évesen szerzett felsőfokú angol nyelvvizsgát egy mosonmagyaróvári fiú, pedig soha nem járt nyelvtanárhoz. Harmadikos korábban kezdett el angol játékokkal játszani, ötödikben már olvasta is az utasításokat, majd online angolul beszélgetett a játékostársaival.

Prikler Flávió 3. osztályos kora óta játszik videojátékokkal, így a mosonmagyaróvári fiú mára kiválóan beszél angolul, pedig az általános iskolában csak németül tanult. Édesapja biztatta 14 éves fiát, hogy próbálja megcsinálni az angol nyelvvizsgára. 

Törölje el a kormány, hogy csak érvényes középfokú nyelvvizsgával lehessen felvételizni a felsőoktatásba. Ezért tüntettek délután a parlament előtt diákok és pedagógus szervezetek, ellenzéki pártok is csatlakoztak. A tiltakozók szerint az iskolai nyelvoktatás alacsony színvonalú, így csak azok tudnak majd felvételizni, akik drága különórákra járhatnak. A kormány úgy reagált, hat éve ismert, hogy 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet felvételizni, és anyagilag is támogatják a nyelvoktatást.  

Ingyenessé tenné a kormány a diákok első nyelvvizsgáját és KRESZ vizsgáját már jövőre, erről a Magyar Idők értesült. A KRESZ vizsga díja négyezerhatszáz forint, a középfokú nyelvvizsgáé huszonnyolcezer. Az RTL Híradónak nyilatkozó oktató szerint a KRESZ vizsga díja töredéke a jogosítványszerzés költségének. A Pedagógusok Szakszervezeténél azt mondják, inkább arra kellene forrást biztosítani, hogy az iskolákban olyan szintű lehessen a nyelvoktatás, hogy a diákokat magánórák nélkül is fel lehessen készíteni a nyelvvizsgára. A kormány az RTL Híradónak azt mondta, még egyeztetnek a kedvezményekről.

Spanyol, eszperantó, norvég, finn, orosz, francia, angol, német, olasz, dán, holland és svéd. A 21 éves Czeglédi Nagy Zsófia mindegyik nyelvet érti és beszéli

Rendőrök, pénzügyőrök, nyelvizsgázók és vizsgáztatók a vádlottak padján. Elkezdődött a Pest megyei nyelvvizsga botrány tárgyalása. Alig fértek be a vádlottak a tárgyalóterembe, 120 ember állt a bíróság elé. Az ügyészség szerint van olyan korrupt nyelvtanár, aki az évek során több 10 millió forintot keresett a hamis nyelvvizsgákkal.

Az általános iskola elején kevesen tanulnak még idegen nyelvet Magyarországon. Amikor viszont már kötelező, akkor sem azt, amelyiket az egész kontinens. A régióban szinte az összes ország leelőzi a magyar nyelvoktatást. A hiányosságoknak próbáltunk meg utánajárni!

Több mint 1200-an szereztek nyelvvizsgát eddig a diplomamentő program segítségével. A 2014-ben indított nyelvi kurzusokra tízezren jelentkeztek azok közül, akik a középfokú nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták kézhez papírjukat. A programra még mindig lehet jelentkezni, a végső határidő november 15.

Miközben a magyarok 60 százaléka egyáltalán nem tud megszólalni semmilyen idegen nyelven, -és ezzel az adattal a legrosszabbak vagyunk Európában,- és miközben kitört minden idők legnagyobb nyelvvizsga- hamisítási botránya, lehet, hogy még azokat a külföldi nyelvtanárokat is sikerül kiűzni az országból, akik bár jól végzik munkájukat, mostantól nem tarthatnak órákat.  

Két alapfokú nyelvvizsgával nevezték ki Budai Gyulát a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium biztosává. A volt elszámoltatási kormánybiztos angolul és oroszul beszél - alapfokon. Ez van legalábbis a Parlament honlapján, önéletrajzában pedig nyelvtudásáról nincsenek adatok.