15 év után Hevesi Tamás visszatért Balira. Párjával, Krisztával olyan szigeten is jártak, ahol nincs áram, és az emberek nagyon lassan élnek, nincs autó, nincs motor. Mint mondta, olyan nyugalmat éltek át, amit sehol máshol. Nagyon tetszett neki, hogy ott „nem a pénz az első”. Hevesi teljesen feltöltődött Balin, amire szüksége is van, mert idén ünnepli 30 éves zenei pályafutását, és koncertturnéra megy. Zenei karrierje mellett új podcastsorozatáról is mesélt.

A híres ausztráliai Nagy-korallzátony mintegy háromnegyede korallfehéredéstől szenved – közölték a hatóságok egy szerdai jelentésben, néhány nappal azután, hogy klímatudósok figyelmeztettek, hogy világszerte pusztulnak a korallzátonyok. A korallfehéredést a vizsgált zátonyok 73%-ánál észlelték – áll a Great Barrier Reef Marine Park Authority jelentésében. A kifehéredést a vízhőmérséklet változása váltja ki, ami miatt a korallok kiűzik a szövetükben élő színes algákat. A korallok azonban nem tudnak életben maradni az algák nélkül, amelyek tápanyagot szállítanak számukra.

A víz alatti drón a mesterséges intelligencia segítségével méri fel a Nagy-korallzátonyt, ahol tömeges korallfehéredést tapasztalnak. A Hydrus nevű drón lehetővé teszi az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (AIMS) számára, hogy pontosabb és rendszeres felméréseket végezzen az éghajlatváltozás zátonyra gyakorolt hatásairól.

A korallszigetek pusztulása Ausztrália tengeri határaira is hatással lehet.

A globális felmelegedésnek ellenálló korallok tenyésztésével veszik fel a harcot hawaii kutatók a korallzátonyok rohamos pusztulásával. A szívós és kevésbé ellenálló példányokat laboratóriumi körülmények között keresztezték, a különleges szuperkorallok ellenállóképességét pedig nemsokára az óceánokban teszik próbára. A tét nagy: egy évtized alatt a világ korallállományának 14 százaléka pusztult el.