Másfél hete egyik sugárterápiás berendezés sem működik a győri Petz Aladár Kórházban – erről az egyik beteg hozzátartozója írt a Híradónak. A beteg azt mondja, kétségbe van esve, mert félbe kellett hagynia a megkezdett sugárkezelését. A kórház megkeresésünkre azt írta, megrendelték a sürgősségi javítást, így az egyik gépet már helyreállították, a másikon még dolgoznak.

Dermedt csend telepedett a stúdióra vasárnap este, amikor a Sztárbox negyeddöntőjének utolsó meccsében Kabát Peti a földre rogyott Rácz Jenő ütésétől, ahonnan percekig fel sem állt. Szerencsére semmi baja nem lett, a Fókusznak Kabát Peti azt mondta, mindenre emlékszik, csak az a 10-20 másodperc esett ki neki, amikor elvesztette az eszméletét. Szerinte nem is magától a kiütéstől ijedt meg mindenki, hanem az volt szörnyű látvány, ahogyan elesett. A lába azóta is fáj, meg fogja nézetni egy orvossal. Utólag úgy látja, ha a rászámolásnál higgadtabb, és inkább védekezik, nem támad egyből, akkor talán más kimenetele lett volna a meccsnek. Rengeteg üzenetet kapott, ezeket nagyon köszöni, és nagyon büszke magára, hogy öt hónap boksz után kiállt a ringbe. Vágatlan interjú Kabát Petivel.

Jövő novembertől csak az állam végezhet ilyen vizsgálatokat a közfinanszírozott ellátásban, erről a Népszava írt először. Az országgyűlés kedden meg is szavazta a módosítást. A Híradónak nyilatkozó egészségügyi közgazdász szerint az egész szakmát meglepte a döntés, mert az eddigi rendszer jól működött. A Belügyminisztérium szerint a döntéssel nőhet a betegellátás hatékonysága.

Októberig biztosnak tűnt, hogy 2023-ban Budapest rendezheti az atlétikai vébét. A kormány akarta, Tarlós István pedig nem gördített elé akadályt. De a frissen megválasztott Karácsony Gergely azt mondta, hogy csak akkor épülhet meg a legalább 100 milliárdba kerülő stadion, amikor lesz CT az összes budapesti kerületben. Hamar egymásnak feszült tehát az ellenzéki Budapest és a kormány: mert mi a fontosabb, egy sportesemény, vagy az emberek egészsége? Vagy esetleg mindkettő?

CT, MR, a legújabb endoszkópos készülékek, többféle lézerterápia, a legújabb regeneráló készülék - csak néhány felszerelés az ország egyik legmodernebb szakrendelőjéből. A Budapest XIII. kerületében lévő intézetet az önkormányzat tartja fenn, évente több száz milliót költenek a fejlesztésére. Ott nincs orvoshiány, sőt, szabad kapacitásaik vannak: de hiába jelzik folyamatosan az egészségbiztosítónak, hogy CT-t, MR vizsgálatokból és műtétből kétszer többet is tudnának végezni, nem kapnak engedélyt több vizsgálatra.

Heteket kellett várakozniuk vizsgálatokra daganatos betegeknek a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban. Az intézményben elromlott a CT, ezt azonban a kórház akkor nem jelentette a népegészségügyi központnak, így nem is jelöltek ki másik intézményt, ahol elvégezhették volna a szükséges vizsgálatokat.

Nem használhatják az ajkai kórház CT berendezését. A leállításról szóló miniszteri határozatot megszerezte az RTL Híradó. Az ajkai és környékbeli betegeknek most Veszprémbe kell menniük CT vizsgálatra. A lépést a betegbiztonsággal indokolják. A veszprémi kórház főigazgatója azt mondta: már több mint 10 éves és nagyon elavult az ajkai CT. Veszprémben most plusz műszakot vállaltak, hogy el tudják látni a betegeket. Az ajkai kórház vezetője hétfőre ígért interjút.

Jövőre biztosan kap CT-t az Országos Kardiológiai Intézet - ezt az egészségügyi államtitkár mondta az RTL Híradó kérdésére. Múlt héten számoltunk be arról, hogy az országos intézetben, ahol a legbonyolultabb szívműtéteket végzik, nincs se CT, se MR készülék, így előfordul, hogy gyerekeket nyitott mellkassal kell másik intézménybe szállítani, ha CT-re van szükség. Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, intézkednek a készülék beszerzéséről.

Se CT, se MR nincs az Országos Kardiológiai Intézetben, ahol a legbonyolultabb szívműtéteket végzik. Ezt az Intézet főigazgatója mondta az RTL Híradónak azután, hogy a Klubrádió egyik hallgatója arról számolt be, hogy súlyos állapotú unokáját nyitott mellkassal kellett átvinni egy másik kórházba, mert CT vizsgálatra volt szükség. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt írta, 2010 óta sokkal több a CT és az MR készülék országszerte, és idén is 40 milliárd forintot fordítanak erre.  

Magyarországon rákban halnak meg a második legtöbben és évente úgy minden 150. embernél daganatos betegséget találnak. Nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem áll rosszul a magyar ellátórendszer azt tekintve, hogy mennyi idő telik el az első gyanús jel és a terápia kezdete között. De: mivel a nagyszámú rákbetegséget jellemzően késői stádiumban fedezik fel, aránytalanul sokan halnak meg rákban – Európában nálunk a legtöbben. Pedig nem kellene.