Svédország két évszázados katonai semlegességének vetett véget azzal, hogy 32. tagként csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, vagyis a NATO-hoz. Bár Moszkva el akarta kerülni, hogy Svédország és a korábban már csatlakozott Finnország a NATO tagjai legyenek, Ukrajna megtámadásával éppen azt érték el, hogy a két észak-európai állam belépjen a szövetségbe. Oroszország korábban közölte, hogy katonai, technikai és más ellenintézkedéseket tesznek a svéd NATO-tagságra válaszul. Vlagyimir Putyin múlt heti, szokásos éves elnöki beszédében ostobaságnak nevezte, hogy meg akarnák támadni Európát, de elhangzott azért egy burkolt fenyegetés is.

Az orosz médiának nyilatkozott a magyar külügyminiszter.

Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke volt 1985-1991 között, ő vezette a harcot a csernobili nukleáris baleset következményeinek felszámolásáért.

Az OpenAI logikája pont olyan, mint egy népirtó diktátoré: a béke nevében dobta le az atomot.

Ismét erőseket mondott az egyházfő.

Sean Carroll teoretikus fizikus állítja: megdönthetetlen a bizonyítéka.

Szimulált atomtámadást hajtott végre Észak-Korea. Az ázsiai diktatúra olyan nagy hatótávolságú cirkálórakétákat lőtt ki, amelyek nukleáris robbanófejek hordozására is képesek. Phenjan szerint készen állnak az atomháborúra. A rezsim 2021 óta már 60 rakétatesztet hajtott végre.

Az egykori orosz elnök nyíltan megfenyegette a Nemzetközi Büntetőbíróság bíráit.

Az egykori KGB-s, jelenlegi katonai szakértő kicsit elkalandozott egy orosz tévéműsorban.

Ha a kiszivárogtatott hír igaz, az igen kedvező a magyar kormánynak.

Kétszáz ember ellen jelentettek be szankciókat.

Egy tévéműsorban arról beszéltek, pontosan hol kéne először bevetni taktikai atomfegyvert.

Az orosz állami tévében azzal viccelődtek nemrég, hogy le kéne bombázni New Yorkot. Páran elkezdtek aggódni.

Szerintük Putyin továbbra is el akarja törölni az ukrán népet.

A megszálló orosz katonák nem sokat törődtek a biztonsági előírásokkal.

Ez lenne a válasz egy esetleges katonai akcióra.

Egy esetleges támadás könnyen elindíthatna válaszreakciókat, amiknek beláthatatlan következményei lennének.

A reggeli Rezsi Konferencián még arról volt szó, hogy a paksi bővítés elengedhetetlen a rezsicsökkentés megtartásához.

Trump elnök felmondaná a 31 éves szovjet-amerikai rakétaegyezményt, amely a legfeljebb 5 ezer kilométer hatósugarú nukleáris fegyverekről szól. A felek egymást vádolják az egyezmény megszegésével. De inkább az lehet a háttérben, hogy a kétoldali egyezmény nem vonatkozik a fegyverkező Kínára. Mi ez? Új amerikai-orosz hidegháború? Kísérlet Kína becsalogatására? Ennek esélyei?

Adott egy Magyarországnál területileg harmadával nagyobb, 25 milliós diktatúra, amely lakosságát éhezteti, de hosszabb ideje nukleáris támadással fenyegeti környezetét. Az ország Észak-Korea, a környezet Dél-Korea, Kína, Oroszország és Japán, mostanában amúgy is nem kevés feszültséggel. Észak-Korea a második világháború után le akarta rohanni Dél-Koreát, ebből nemzetközi konfliktus lett, beavatkozott az Egyesült Államok, a Szovjetúnió és Kína is – a végén a több ezer éves koreai kultúrából két Korea lett, kettőjük között máig nincs béke, csak fegyverszünet. Ami a világot aggasztja, hogy Észak-Korea a becslések szerint nemzeti össztermékének negyedét katonai célokra költi és atomfegyvere van. Hogy mennyire megalapozott ez az aggodalom kiderül.

Csak miután kivonultak a szovjetek, akkor tudhattuk meg: több évtizeden át kis túlzással Magyarország is atomhatalom volt.